Veszélyes mérgek pusztítják az állatokat
Többször lehetett híreket hallani madármérgezésekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban. Pedig a ragadozómadarak nagyon hasznosak a mezőgazdaság szempontjából is.
Egy pár bagolynak, hogy felneveljen öt fiókát, évente 10 ezer rágcsálót kell levadásznia. Ezek a rágcsálók mintegy 20 tonna állati takarmányt fogyasztanának el. Ez a mennyiség két tejelő tehén ellátására lenne elég, amelyek mintegy 10 ezer liter tejet adhatnak egy év alatt. A szakemberek szerint tehát a baglyok több mint 700 euró hasznot hajtanak a gazdáknak havonta. Hozzáteszik, ahelyett, hogy mérgekre költenének a termelők, jobb lenne a ragadozómadarakra figyelni, elég az, ha nem veszélyeztetjük őket vegyszerekkel és nem vadásszuk őket. Jó szolgálatot tehet a termőföldre kihelyezett T-fa, amelyről a madarak zsákmány után lesve a területet kémlelhetik.
Szerbiában egyébként a baglyok szinte teljesen elveszítették természetes fészkelőhelyeiket. A madárvédők ezért mesterséges odúkat helyeznek ki. Az országban eddig 354 madárfajt regisztráltak, közülük 240 fészkel még Szerbiában, ez kétharmadot jelent.
Szerbiában a madármérgezés évtizedek óta tart. A II. világháborút követően állami akció indult, hogy mérgekkel csökkenték a farkasok számát, ezzel segítve az állattenyésztés fejlődését. Ennek sok ragadozómadár is áldozatául esett. 2010 óta több mint 90 rétisas pusztult el mérgezés miatt. A betiltott vegyszerek akár több ezer állat halálát is okozhatták - mondta Milan Ružić, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagja.
Milan Ružić, Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület: „Mindenekelőtt gond a betiltott anyagok, vagyis a betiltott vegyszerek használata a mezőgazdaságban. Ilyen a karbofurán, vagyis a furadán, amelyet Szerbiában hivatalosan 2014 májusa óta nem használnak. Sajnos nagy mennyiségben van még a mezőgazdasági termelőknél és azoknál az embereknél, akik ezzel a veszélyes anyaggal ügyeskednek. Szeretném emlékeztetni a nyilvánosságot, hogy a karbofuránt, vagyis a furadánt az idegrendszerre ható harci gázként hozták létre az első világháborúban, hogy embereket öljenek.”
Komolyan kell venni, és meg kell oldani a madármérgezés problémáját - jelentette ki korábban Goran Trivan szerb környezetvédelmi miniszter.
Goran Trivan, környezetvédelmi miniszter, Szerbia: „Meg kell védenünk a madarakat a mérgezéstől, különösen a védetteket, de valójában, hogy védett vagy sem, az mindegy. Ez gond, amelyet valóban meg kell oldanunk.”
A mérgezés mellett más gondok is jelentkeznek. Gyakori eset a fecskék fészkeinek elpusztítása is. Pedig egy fecskepár és a fiókáik akár 100 ezer szúnyogot is megehetnek.
Szerbia területének hat százaléka védett természetvédelmi szempontból. Az Európai Unióban ez átlagban 20 százalék körül mozog. Szlovéniában a védett területek aránya 36, Bulgáriában 35, Horvátországban pedig 30 százalék az állam területéhez viszonyítva.
