A világátlag közel dupláját isszuk meg Szerbiában, és ne vízre gondoljon

A pszichiáter szerint az alkoholfogyasztás az itteni emberek mentalitásából ered. A száraz január elnevezésű világméretű felhívás viszont arra buzdítja az embereket, hogy egy hónapon keresztül ne nyúljanak az üveg után, vagy legalább csökkentsék az elfogyasztott italok mennyiségét. Az alkoholfogyasztásról való lemondás akár a rákos megbetegedésektől is megóvhatja az embert.

Egy háromtagú szerbiai háztartás egy év alatt átlagosan 4 és fél liter töményitalt, 45 liter sört és kilenc liter bort gurít le. De vajon ki, milyen gyakran fogyaszt alkoholt?

Dimitrije Virag: „Időről időre, mondjuk. Általában munka után megiszok egy sört, hétvégén pedig a társasággal iszogatunk. Nem is tudom, egyesek szerint ez gyakori ivás.”

Raffai Ilona: „Egyáltalán nem fogyasztok, a fiam az igen. Én már 85 éves vagyok, és nekem ez már nem megy.”

Tóth Ottó: „Igazából nem jellemző, hogy fogyasztok, de hogyha szoktam, akkor hétvégén. Ebéd előtt egy pálinkát esetleg, ebéd után egy pohár bort, talán ennyi.”

2013 óta hívják fel a figyelmet világszerte a száraz januárra, ami az alkoholfogyasztás mérséklésére vagy annak teljes elhagyására buzdít. Egy új tanulmány szerint az alkoholfogyasztás visszaszorításával a rák kialakulásának veszélye is csökkenhet.

Az alkoholtartalmú italok elhagyása vagy az elfogyasztott mennyiség visszaszorítása csökkentheti a szájüregi és a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Egy új tanulmány szerint az ivás 5–9 évre történő abbahagyása vagy elenyésző mennyiségre történő visszaszorítása 34 százalékkal is csökkenti a szájüregi rák kockázatát, a 10–19 éves alkoholmentesség pedig 55 százalékkal. Hasonlóan kecsegtető eredményt hozott a vizsgálat a nyelőcsőrák esetében is, 5–15 év alkohol nélkül 15 százalékkal, míg a 15 éves vagy annál hosszabb alkoholabsztinencia 65 százalékkal csökkentette a kockázatot.

Az Egészségügyi Világszervezet legújabb ajánlása szerint zéró tolerancia a napi alkoholfogyasztás, mondta dr. Bagi Teodóra. A Szabadkai Közkórház onkológus szakorvosa szerint világszerte évente 2,8 millió ember hal meg olyan rákbetegségben, aminek a kiváltó oka az alkohol. A hosszan tartó nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás ugyanis direkt összeköthető néhány daganatos betegséggel.

Dr. Bagi Teodóra, onkológus szakorvos, Szabadkai Közkórház: „A száj, torok, tehát az orr-fül-gégészeti régióba tartozó daganatoknak a legnagyobb része alkoholfogyasztással lehet összeköttetésben. Ezek leggyakrabban sajnos komoly alkoholista betegeknél jelentkezik, akiknek komoly más egészségügy problémájuk is van az alkoholfogyasztás miatt. A hasnyálmirigy daganat, a húgyhólyagdaganat és mindenféleképp a máj elsődleges daganatai.”

Mivel azonban a zéró tolerancia nem várható el a lakosságtól, Amerikában például az ajánlott napi biztonságos alkoholbevitel férfiaknál két deci, nőknél egy deci bor, tette hozzá a szakorvos. Túlfogyasztással viszont akut alkoholos állapotba és érzésbe hozhatjuk magunkat, érvelt a neurópszichiáter. De hogyan tegyük le a poharat? Ezt kérdeztük prim. dr. Sági Zoltántól.

„Ezt meg tudjuk oldani úgy, hogy megtapasztaljuk a túltengésnek a határait, hatásait, a túlfogyasztásnak a határait, a káros hatásait, és ez segít abban, hogy a továbbiakat illetően a hozzáállásunk az milyen tud lenni. Itt gyakran elmondjuk azt, hogy szülessen egy elhatározás, szülessen egy motiváció, egy késztetés, hogy ez irányban javítok a jövőt illetően a hozzáállásomhoz és a fogyasztáshoz.” Mindez akarat és elszántság kérdése, tette hozzá a szakember.

A problémát tetőzi, hogy az alkohol a mi szokásaink, életvezetésünk, mentalitásunk mindennapi része, de ez mégsem bátoríthat bennünket az alkohollal való visszaélésre, mondta prim. dr. Sági Zoltán.