A vízkeresztet, Jézus megjelenését ünnepli a katolikus egyház
A hagyományok szerint vízkeresztkor vizet szentel a szentmise elején a szertartást végző pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Régen a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták, így sokan a mai napig visznek haza belőle.
Horváth Endre, hajdújárási plébános: „Vízkereszt ünnepe, a három királyok ünnepe, ahogy a nép nyelvén mondjuk, Jézus megjelenése ünnepének régi elnevezése, Epifánia. Azt jelenti, hogy Jézus megmutatkozása a nyilvánosság előtt. Szó szerint az Epifánia felfénylés, felragyogás.”
A január 6-ai vízkeresztet követően elkezdődik a báli szezon, avagy a farsang. Az ősi szokás főleg a tél búcsúztatásáról szól. Hagyományosan vidám rendezvények, beöltözős bálok és mulatságok jellemzik.
Szőke Anna, néprajzkutató, Kishegyes: „A farsang és a karnevál nem ugyanaz. A karnevál egy napra tartozik, egy napig tartott, míg a farsang egy periódus. Idén rövid ez a farsangunk, azért, mert beesik a húsvét, ezt így szoktuk mondani. Beesik március 31-ére és előtte már negyven nappal kezdődik a böjt. Nem sok idő jut a bálozásra. A farsangban mulatozunk.”
Vajdaságban a hagyományokhoz hűen minden évben rendeznek látványos farsangi felvonulásokat és beöltözős bálokat gyerekek számára. A télűző időszak a február 14-i hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tart.