Áder János felszólalása az ENSZ Közgyűlésén

Az új magyar Alaptörvénnyel és az úgynevezett negyedik generációs alapjogokkal foglalkozott Áder János magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének általános vitáján tartott felszólalásában. Hangsúlyozta: a magyar alkotmány megfelel az európai elvárásoknak.Az életrajzi elemekkel színesített beszédben Áder János visszaemlékezett arra, hogy fiatal felnőtt éveit diktatúrában élte le, és hogy csak a 80-as évek vége hozta el Magyarország számára a demokratikus átalakulást. A választást követő évek a jogállam kialakítása szempontjából sikeres időszaknak tekinthető - jelentette ki az államfő.Felszólalásának központi részében a 2011 áprilisában elfogadott új magyar Alaptörvényről beszélt, amely, mint hangsúlyozta, magába foglalja az emberi jogok európai kartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos korlátokat állít a közpénzek felelőtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé.Áder János hangsúlyozta, hogy az úgynevezett negyedik generációs alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új magyar alkotmányba. A természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, a kulturális értékek egyaránt a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.Mit ér a tudás, ha nem hasznosítjuk? Miért várjuk meg, amíg a természet újra és újra figyelmeztet bennünket súlyos felelőtlenségünkre? - tette fel a kérdést beszéde végén a magyar köztársasági elnök. Végezetül mindenkit meghívott a jövő év őszén tartandó budapesti konferenciára, amelyen a víz és szanitáció témáját taglalják.