Dollármentesítés, új BRICS-valuta - veszélyben a dollár egyeduralma
A BRICS néven is ismert unió a dollár helyett egy új fizetőeszközt használna az egymással történő kereskedés folyamán, ami független a jelenleg egyeduralmat képviselő dollártól és értékét aranyban határoznák meg. Szerbiát a változás közvetlen módon csak csekély mértékben érintené, globális hatása azonban a dollárt gyengítené.
Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. Ezek a BRICS gazdasági tömörülés feltörekvő országai, Kína esetleges kivételével egyikük sem veheti fel a kereskedelmi versenyt a világ legnagyobb gazdasági hatalmával, az Egyesült Államokkal, így kénytelenek nemzetközi fizetőeszközként a dollárt használni. Ennek ellensúlyozására született az ötlet, hogy egy gazdasági, pénzügyi érdekszövetséget alapítva, aranyalapú elszámolást vezetnek be egymás között, ezzel csökkentve az amerikai mamutgazdaság befolyását. Az együtt erősebbek vagyunk elv alapján másodhegedűs helyzetbe kényszerítenék az amerikai gazdaságot és a dollárt. Kína számára előnyös változás lenne, és egy újabb lépést tehetne a "világ legerősebb gazdasága" titulus megszerzése felé. Oroszország és a rubel számára megváltást jelenthet a váltás. Jelenleg egy rubel egy amerikai centet ér, ami hatalmas terhet ró a szankciókkal sújtott orosz gazdaságra. India, Kínához hasonlóan hatalmas népességgel rendelkezik, 1,4 milliárd ember él mindkét országban, de a kommunista Kínával ellentétben India gazdasága gyengébben teljesít, kitörési lehetőséget látnak abban, ha megszabadulhatnának a dollártól egyes piacokon, legfőképpen az egymás közötti kereskedésben és ami úgyszintén fontos, a valutatartalékok elszámolásakor.
Hogy mennyire életképes az elképzelés, az hamarosan kiderülhet, ugyanis augusztusban ülnek össze a BRICS tagországai Dél-Afrikában. Az előzetes bejelentések szerint ekkor dolgozzák ki az arany, majd a közös valutalapú kereskedés részleteit. A közgazdászok azonban arra emlékeztetnek, hogy a dollár második világháború után kialakult hegemóniáját a hidegháború sem törte meg. Akkor számos ország, a Szovjetunió, Kína, Irak, Irán és még számos ország saját nemzeti valutájában kereskedett, a dollár pedig köszönte szépen, ennek ellenére erősödött.
Szerbiát kis mértékben érintené a változás. Az ország devizatartalékaiban mindössze 20 százalékban van jelen a dollár, főként az energiahordozók, illetve bizonyos eszközök, főként amerikai gyártmányúak beszerzésére fordítják. A belföldi bankszektor oroszlánrészét is az euró és a dinár alapú forgalom jellemzi, így azt sem érinti érzékenyen. A bankbetétek terén szintén ez a jellemző.
