Elrendelte Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak a londoni magisztrátusi bíróság
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának évek óta húzódó kiadatási ügyében hozott döntés egyelőre formális jelentőségű, mivel a kiadatást Priti Patel brit belügyminiszternek személyesen is jóvá kell hagynia, és Assange jogi képviselőinek továbbra is van lehetőségük a fellebbezésre.
Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Julian Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg.
Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. A WikiLeaks-portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban mindezek alapján akár 175 év börtönre is ítélhetik.
Assange kiadatását a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága alig hétperces, formális eljárás után rendelte el. Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.
Az Egyesült Államok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort komoly veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.