EU-csúcs: közös felelősségvállalást, szolidaritást!
2016.02.19
08:31
A migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni - áll az EU-csúcs zárónyilatkozatában.A dokumentum szerint a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének és a koordinálatlan, egyoldalú intézkedések gyakorlatával. Gyors és összehangolt fellépésre van szükség - döntött az Európai Tanács. (Híradó.hu)Előzmény:
özben élete talán legnehezebb EU-csúcsára érkezett Brüsszelbe David Cameron brit kormányfő. A tagállamok vezetői ugyanis most foglalnak állást az EU-t érintő brit reformjavaslatokról. Szerdán még számos kelet-európai ország nehezményezte azt a brit ötletet, amely négy évre felfüggesztené a külföldi munkavállalóknak járó szociális juttatásokat. Ha átmennek a reformjavaslatok, már júniusban népszavazást tarthatnak arról, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e. Ebben az esetben a konzervatív pártot irányító brit miniszterelnök az „igen" mellett kampányolna. A visegrádi négyek ugyan közös álláspontjukban eddig csak a migrációs válságról nyilatkoztak. Egy korábban kiszivárgott dokumentum szerint, azonban a magyar–szlovák–cseh–lengyel kvartett is azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna. Ezért valószínűleg megszavazzák London követelését.Előzmény:A migránsválság áll a ma kezdődő kétnapos EU-csúcs középpontjában. Az uniós országok állam- és kormányfői Brüsszelben gyűlnek össze délután, hogy ma és holnap megvitassák a különböző lehetőségeket, amelyek a megoldás felé vezethetnek.Angela Merkel német kancellár korábban azt mondta, a csúcson választani kellene az uniós-török akcióterv és a görögországi határ lezárása között. Merkel bejelentette, egyértelműen az akcióterv mellett foglal állást. Úgy véli, a menekülést kiváltó okokat kellene kezelni és az illegális migrációt visszaszorítani, ehhez pedig az Európai Unió és Törökország közös akcióterve járulhat hozzá, és nem kellene máris a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határ lezárásáról beszélni. A menekültkontingensekről szólva azt mondta, még a tavalyi döntést sem sikerült véghezvinni, vagyis a 160 ezer ember közül nem tudtak még elosztani ezret sem a tagállamok között, ezért nevetséges lenne, ha a csúcson arról tárgyalnának, hogy legális menekültkontingenseket vegyenek át Törökországtól. Kiemelte, hogy a menekültkontingensekről csak akkor lehet szó, ha messzemenően csökken az illegális migráció.Szlovénia is megfogalmazott egy javaslatot. A kezdeményezés szerint meg kellene erősíteni a görög-macedón határ őrizetét. A balkáni országokban az elmúlt napokban erőre kapott a dominó-effektus. Amióta Ausztria szigorított, és kizárólag a háborús övezetből érkezőket engedi be területére, azóta Szlovénia és Horvátország is hasonló lépéseket vezetett be. A láncreakcó eredménye az is, hogy Szlovéniából visszaküldtek Horvátországba, majd Szerbiába 217 személyt, akik nem feleltek meg a feltételeknek. A schengeni államok határellenőrzésének újbóli bevezetése is téma lehet a brüsszeli találkozón.Az uniós csúcs előtt néhány nappal tartották meg a V4-es csúcsot Prágában. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy az EU eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség. A migrációs hullám nem csökken, a V4-ek pedig úgy vélik, ezt le kell állítani. Mivel a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, ezért második védvonalra van szükség Magyarország határaitól délre – mondta Orbán Viktor. A V4-ek találkozóján nem csak a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő volt jelen, hanem a macedón elnök és a bolgár miniszterelnök is. Az ő közös álláspontjukat is megvitathatják a kétnapos uniós csúcson.
Felelősségvállalás és szolidaritás
A közös felelősségvállalás és a tagországok közötti nagyobb szolidaritás vezethet a migrációs válság rendezéséhez - hangzott el az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének közös, péntek hajnali sajtótájékoztatóján. A migrációs válságról folytatott, munkavacsorával egybekötött brüsszeli megbeszélés középpontjában a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósítása állt.Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy az Európát érintő migrációs krízis megerősíti az unió egészének elkötelezettségét egy közös megoldás elérésében. Az ülésen résztvevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs értelme a válság megoldását célzó, egymástól független terveknek, amelyek csak megosztják az uniót. Ezzel szemben különböző megközelítéséket kell keresni és azok által egységes uniós tervet formálni. A válságra adott válaszokat Brüsszel elfogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös európai megoldás jöjjön létre belőlük - hangsúlyozta Tusk. Az Európai Tanács elnöke kiemelte még, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályokat, így a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást, illetve a schengeni övezet egyezményében foglaltakat. A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU-török találkozót tartanak - jelentette be Tusk.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta: a politikusok egyetértenek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint az, hogy együtt kell működni Törökországgal.Angela Merkel német kancellár szintén nyilatkozott a munkavacsora után. Elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotoknak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU-Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése. (MTI)Előzmény:
EU-csúcs a migránsválságról (videó)
Az Európai Unió államvezetőinek a kontinenst érintő migrációs válsággal kapcsolatos álláspontja még mindig nagyon messze áll egymástól - nyilatkozta Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke arra kérte a kormányfőket, legyenek konstruktívak az EU-csúcson, hiszen félő, hogy ezúttal is megoldás nélkül távoznak majd a felek Brüsszelből.A menekültügyi segélyszervezetek adatai szerint a tavalyinál akár háromszor több bevándorló is érkezhet idén Európába. Az EU-csúcs egyik legfontosabb témája így továbbra is menekültválság. Németország még mindig ellenzi a macedón-görög határ lezárását. Angela Merkel német kancellár azonban egyre inkább egyedül marad menekülteket segítő szándékával. Az elemzők szerint ennek az lehet az oka, hogy a migránsok 2015-ben 40 százalékkal több bűncselekményt követtek el, mint az elmúlt öt évben. A tagállamok többsége ezért úgy látja, a török-görög határnál, vagyis az EU és a schengeni zóna külső övezeténél kell megoldani a problémát. Ha ez nem sikerül, akkor egy B tervre lesz szükséözben élete talán legnehezebb EU-csúcsára érkezett Brüsszelbe David Cameron brit kormányfő. A tagállamok vezetői ugyanis most foglalnak állást az EU-t érintő brit reformjavaslatokról. Szerdán még számos kelet-európai ország nehezményezte azt a brit ötletet, amely négy évre felfüggesztené a külföldi munkavállalóknak járó szociális juttatásokat. Ha átmennek a reformjavaslatok, már júniusban népszavazást tarthatnak arról, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e. Ebben az esetben a konzervatív pártot irányító brit miniszterelnök az „igen" mellett kampányolna. A visegrádi négyek ugyan közös álláspontjukban eddig csak a migrációs válságról nyilatkoztak. Egy korábban kiszivárgott dokumentum szerint, azonban a magyar–szlovák–cseh–lengyel kvartett is azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna. Ezért valószínűleg megszavazzák London követelését.Előzmény:A migránsválság áll a ma kezdődő kétnapos EU-csúcs középpontjában. Az uniós országok állam- és kormányfői Brüsszelben gyűlnek össze délután, hogy ma és holnap megvitassák a különböző lehetőségeket, amelyek a megoldás felé vezethetnek.Angela Merkel német kancellár korábban azt mondta, a csúcson választani kellene az uniós-török akcióterv és a görögországi határ lezárása között. Merkel bejelentette, egyértelműen az akcióterv mellett foglal állást. Úgy véli, a menekülést kiváltó okokat kellene kezelni és az illegális migrációt visszaszorítani, ehhez pedig az Európai Unió és Törökország közös akcióterve járulhat hozzá, és nem kellene máris a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határ lezárásáról beszélni. A menekültkontingensekről szólva azt mondta, még a tavalyi döntést sem sikerült véghezvinni, vagyis a 160 ezer ember közül nem tudtak még elosztani ezret sem a tagállamok között, ezért nevetséges lenne, ha a csúcson arról tárgyalnának, hogy legális menekültkontingenseket vegyenek át Törökországtól. Kiemelte, hogy a menekültkontingensekről csak akkor lehet szó, ha messzemenően csökken az illegális migráció.Szlovénia is megfogalmazott egy javaslatot. A kezdeményezés szerint meg kellene erősíteni a görög-macedón határ őrizetét. A balkáni országokban az elmúlt napokban erőre kapott a dominó-effektus. Amióta Ausztria szigorított, és kizárólag a háborús övezetből érkezőket engedi be területére, azóta Szlovénia és Horvátország is hasonló lépéseket vezetett be. A láncreakcó eredménye az is, hogy Szlovéniából visszaküldtek Horvátországba, majd Szerbiába 217 személyt, akik nem feleltek meg a feltételeknek. A schengeni államok határellenőrzésének újbóli bevezetése is téma lehet a brüsszeli találkozón.Az uniós csúcs előtt néhány nappal tartották meg a V4-es csúcsot Prágában. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy az EU eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség. A migrációs hullám nem csökken, a V4-ek pedig úgy vélik, ezt le kell állítani. Mivel a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, ezért második védvonalra van szükség Magyarország határaitól délre – mondta Orbán Viktor. A V4-ek találkozóján nem csak a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő volt jelen, hanem a macedón elnök és a bolgár miniszterelnök is. Az ő közös álláspontjukat is megvitathatják a kétnapos uniós csúcson.
