A gáz útja Európában

A gáz a politikai játszmáknak is fontos eleme, most pedig, hogy ismét feszültté vált az orosz-ukrán viszony, újra középpontba került. Bejátszásunkban bemutatjuk, milyen vezetékek léteznek, és hogyan hatottak a helyzetre az aktuális politikai események.

A földgáz stratégiai termék, az Európai Unió energiafogyasztásának negyedét maga biztosítja, ugyanakkor több mint 70 százaléka importból származik. A legnagyobb beszállító Oroszország, nagyjából 40 százalékos részesedéssel, majd Norvégia jön 30 százalékkal, Algéria pedig 10-zel. A gázellátáshoz bonyolult, kiépített csőrendszer kell, nem csoda hát, hogy nem csak energetikai, hanem politikai kérdés is ezen csövek útvonalának kialakítása. A legnagyobb, már évtizedek óta tartó gázszállítási konfliktus Oroszország és Ukrajna között áll fenn.

Alapvetően az váltotta ki, hogy a Szovjetunió összeomlásával a kiépített gázkitermelő és -szállító rendszer szétesett. A legjelentősebb készletek Oroszországhoz kerültek, a nyugat felé irányuló tranzitútvonalak viszont főleg Ukrajna és Fehéroroszország területén haladtak.

A legjelentősebb ezek közül a Testvériség gázvezeték, mely Oroszországból Ukrajnán keresztül szállít gázt Magyarországra, Ausztriába, Olaszországra, Németországba, Franciaországba, Svájcba, Szlovéniába, Horvátországba, Szlovákiába és Csehországba is. 1967 óta működik, és 4450 km hosszú.

A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzit-megállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt, vagyis Ukrajnának elemi érdeke, hogy ez az útvonal tovább éljen. Oroszország azonban már korábban megkezdte alternatív útvonalak kialakítását, melyek elkerülik az ukránokat.

A Déli Áramlat projektet 2007-ben jelentették be. Ukrajnát déli irányból kikerülve, a Fekete-tenger alatt szállítja a gázt Délkelet-Európába. A projektbe később Törökország is bekerült, és a Török Áramlat nevet vette fel. Szerbia 2008 januárjában írt alá megállapodást arról, hogy a Déli Áramlat északi vonala Szerbián halad majd keresztül, majd arról, hogy vegyesvállalatot hoznak létre a szerbiai szakasz és az udvarnoki gáztározó megépítésére. Oroszország és Magyarország is megállapodást írt alá vegyesvállalat létrehozásáról egy magyar vezetékszakasz megépítésére és működtetésére. A Fekete-tenger alatti szakaszt 2020 elején helyezték üzembe, a Balkáni Áramlat nevű szerbiai szakaszt pedig tavaly január elsején nyitották meg.

Aleksandar Vučić szerb államfő: „Szerbiának az orosz barátaink és partnereink segítségével sikerült biztosítania az ország gázellátását, de innen megy tovább a gáz Magyarország felé, Bosznia-Hercegovina irányába, és meglátjuk majd a jövőben, hogy merrefelé még. Fontos nap ez az országunk számára.”

A szerbiai főgázvezeték hossza 403 kilométer, Zaječar közelében jut be Szerbiába, és Horgosnál halad tovább Magyarország irányába.

Alekszandr Bocan-Harcsenkó, Oroszország szerbiai nagykövete: „Az új, belső gázvezeték infrastruktúra-stabilitást biztosít Szerbiának, és lehetővé teszi az országon belüli hálózat további bővítését. Így teljesen biztosított az energetikai stabilitás és az energiabiztonság.”

A magyar szakasszal tavaly kapcsolódott össze. Szeptember végén helyezték üzemi nyomás alá a vezetéket, így megkezdődhetett a földgáz kereskedelmi forgalmazása Szerbia és Magyarország között.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter: „Évente 4,5 milliárd köbméternyi gázt vásárolunk, két útvonalon az eddiginél kedvezőbb áron. De mi kell még a gázellátás biztonságához, túl azon, hogy veszünk gázt? Kell az, hogy a hazai hálózatot folyamatosan fejlesszük, és kell az, hogy minél több útvonalon tudjunk gázt vásárolni. Ennek megfelelően épült meg egy új vezeték a szerb-magyar határig. Ez az új vezeték lehetővé tette, hogy Magyarország csatlakozzon egy új, dél-kelet európai szállítási útvonalhoz. Egy olyan útvonalhoz, amelyhez elengedhetetlen volt a szerb, a bolgár és a török nemzeti hálózat fejlesztése is.”

A másik kerülőutat, az Északi Áramlatot 2011-ben nyitotta meg a német kancellár, az orosz elnök és a francia miniszterelnök. A vezeték a Balti-tenger alatt húzódik, és közvetlen összeköttetést jelent Oroszország és Németország között. A világ leghosszabb tenger alatti csővezetéke.

Az Északi Áramlat-2 projekt keretében 2021. szeptember elejére fejeződött be további két párhuzamos csővezeték lefektetése is, így a duplájára lehet növelni a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. A mostani orosz-ukrán konfliktusra reagálva azonban Németország azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését.

Európa egyébként igyekszik minél jobban csökkenteni az orosz gáztól való függőségét – ebből a célból fogtak bele 2020 elején az EastMed vezeték kialakításába, mely izraeli gázt szállított volna a földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjára. A közel 6 milliárd dolláros gigaberuházás az európai földgázigény tíz százalékát tudta volna kielégíteni. A projekt azonban bebukott, mert az Egyesült Államok – vélhetően török hatásra - kihátrált mögüle. Az indoklásban Washington környezetvédelmi okokra hivatkozott, mondván Törökország a kézenfekvő útvonal, a Földközi-tenger alászántása pedig messze nem zöld megoldás. Emellett a projekt gazdasági és kereskedelmi életképességének hiányára is rámutattak, valamint arra, hogy a projekt csak feszültségeket okozna a térségben. A déli szakaszon így a Török Áramlat továbbra sem kapott konkurenciát.

Hogy mi olvasható ki mindebből? Elsősorban az, hogy Szerbia és Magyarország is kedvező helyzetben van abból a szempontból, hogy áthalad rajta az igen fontos Török-Áramlat vezeték. Ennek a vezetéknek a működése nem csak a Nyugatnak és Oroszországnak fontos, hanem Törökországnak is, így sok fél érdeke, hogy a gázszállítás itt folyamatos legyen. Ami az árakat illeti, ebben a szezonban még Szerbia és Magyarország is kedvezményes áron jut gázhoz, így a lakossági árak nem ugrottak az égbe úgy, mint Nyugaton. Hogy mi lesz a következő télen, még kérdéses.

Egyébként az is érdekes, hogy bár az Európai Unió szankciók sorát vezette be Oroszországgal szemben, a földgázimportot növelték. Az ukrán területen áthaladó vezetékeken csütörtökön 38 százalékkal emelkedett meg a szállított mennyiség, ma pedig további 24 százalékkal emelkedett.