Megkoronázzák III. Károlyt - VIDEÓ

Hetven év után láthat a világ újra brit koronázást. Szombaton helyezik rá a koronát III. Károly brit király fejére, majdnem napra pontosan hét évtizeddel azt követően, hogy édesanyját, II. Erzsébetet megkoronázták. A ceremónián a legismertebb világsztárok is fellépnek, több mint kétezer hivatalos meghívót küldtek ki, emellett a televízióban is élőben közvetítik, így az egész világ a szemtanúja lehet annak, hogy a várakozásrekorder Károly formálisan is az Egyesült Királyság királya, 14 nemzetközösségi ország, többek között Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója, valamint az anglikán egyház feje lesz. Az ünnepségsorozat hétfőig tart, aznapra munkaszüneti napot hirdetett a kormány.

III. Károly 1948. november 14-én született Károly Fülöp Artúr György néven az akkor még Edinburgh hercege és hercegnéjeként ismert Fülöp és Erzsébet első gyermekeként. Mivel édesanyja halálakor már majdnem 74 éves volt, III. Károly volt az angol-brit monarchia történetének első olyan trónörököse és walesi hercege, aki nem uralkodóként érte meg 70. születésnapját.

A Buckingham Palota előtti téren már javában zajlanak a munkálatok, a leghűségesebb alattvalók pedig már napokkal korábban letáboroztak a palota közelében, hogy a koronázás után a lehető legjobb helyről láthassák uralkodójukat.

Az előkészületek előrevetítik, hogy 70 évvel II. Erzsébet koronázási ünnepsége után, minden képzeletet felülmúló látványosságban lesz részük az érdeklődőknek.

Maga a koronázási szertartás, illetve annak előkészítése az Aranygömb hadművelet nevet viseli, és II. Erzsébet halálát követően azonnal megkezdődött. A brit sajtóban megjelent információk szerint, noha Károly takarékosságra intette a személyzetet, és például csak negyedannyi vendéget hívtak meg, mint Erzsébet koronázására, a ceremónia költségei így is legalább 100 millió fontba kerülnek majd, ami több mint 13 milliárd dinárt jelent, vagyis például Szabadka város éves költségvetésének a másfélszeresét. Ugyanakkor a visszafogottabb ceremónia arról tanúskodik, hogy III. Károly „szerény” király kíván lenni, vagyis olyan, amilyennek hercegként is megismerhették az emberek, olyan, aki törődik országa rossz gazdasági helyzetével, a környezetvédelemmel és csillogás helyett a praktikumot tartja szem előtt.

Mindezek figyelembevétele mellett azonban a koronázási szertartásnak megvannak azok a szimbolikus részei, amelyek nem hagyhatók ki, mert a hagyomány, a történelem részét képezik, egyben a királyi család, a királyság és a birodalmi mitológia részei. Lesznek olyan részei a ceremóniának, amelyek gyökerei egészen a Hódító Vilmos előtti időkre, vagyis Anglia 1066-os normann meghódítása előttire vezethetők vissza, de lesznek olyan részei is, amelyek teljesen újak, és kizárólag III. Károly koronázása alkalmából születtek.

A koronát a Westminsteri apátságban helyezik Károly fejére, azon a helyen, ahol az utóbbi több mint 900 évben minden brit uralkodót megkoronáztak. A ceremónia közép-európai idő szerint délben kezdődik. A koronázás reggelén III. Károly és felesége, Kamilla királyné a Buckingham Palotából indulva érkezik meg a Westminsteri apátságba. A koronázás alkalmából III. Károly király több zeneművet is rendelt, ezek csendülnek fel az apátság épületében a ceremóniát megelőzően, illetve követően. Az új zeneművek között van egy új koronázási himnusz is, amelyet Andrew Lloyd Webber írt.

A koronázási ceremóniát a canterbury érsek vezeti, aki először bemutatja az uralkodót az összegyűlteknek, és elismerését kéri, amire a vendégek „Isten óvja a királyt!” felkiáltással válaszolnak, majd a király leteszi esküjét, az érsek szentelt olajjal felkeni az uralkodót, és a kezébe helyezi az országalmát, valamint két jogart, végül pedig Szent Eduárd koronájával megkoronázza. Ezt követően Kamilla királynét is megkoronázzák. A szertartás végén pedig a királyi pár visszatér a Buckingham Palotába.

A hétvége további része ünnepléssel telik, vasárnap nagyszabású koncertet tartanak a legnagyobb és legősibb brit királyi rezidencia, a windsori kastély hatalmas parkjában. Többek között fellép a Take That, Lionel Richie, Katy Perry és Andrea Bocelli. A közönséget a BBC által szervezett országos sorshúzáson választották ki, a koncertet összesen 20 ezren tekinthetik meg a helyszínen.

Május 8-ra, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, és ez a nap a jótékonykodásé, a helyi közösségek érdekében vállalt önkéntes jószolgálati tevékenységeké lesz.

A koronázási ünnepség és az egész hétvége egyébként a pénzügyi elemzők szerint akár a költségek háromszorosát is megtérítheti, a vendéglátás és a turizmus jelentős bevételekre számíthat. Például pénteken, szombaton és vasárnap a törvényben előírt 23 óra helyett kivételes engedéllyel másnap hajnali 1 óráig tarthatnak nyitva a pubok, a bárok, a klubok és egyéb olyan vendéglátóhelyek, amelyeknek önálló italmérési engedélyük van. Elemzők szerint a hosszabb nyitvatartás már önmagában is jelentős többletbevétellel járna bármelyik hétvégén, de a koronázás ünnepi eseménye várhatóan még tovább növeli a vendégek fogyasztási kedvét, emellett a koronázás olyan egyedülálló esemény, amely a világ minden tájáról számos látogatót vonz az országba, így már az idegenforgalmi bevételekből is jelentős többlet jöhet össze.

És, hogy a britek mit is gondolnak minderről? Közvélemény-kutatások szerint a britek csaknem kétharmada úgy gondolja, hogy III. Károly király jó uralkodó lesz. Károly népszerűsége jelentősen javult trónra lépése óta: egy évvel ezelőtt egy hasonló felmérésben a résztvevők alig 39 százaléka mondta azt, hogy jó uralkodó lenne Károlyból. Viszont a felmérésekből az is látszik, hogy továbbra sem a király, hanem Vilmos trónörökös a legnépszerűbb a királyi család tagjai közül, támogatottsága 73 százalékos. A felmérésből az is kiderült, hogy az uralkodó személyétől függetlenül a monarchia támogatottsága még mindig szilárd, a megkérdezettek 58 százaléka mondta azt, hogy szeretné a monarchia fennmaradását, míg 26 százalékuk szerint választott államfőnek kellene vezetnie az országot. Nagyon éles eltérések mutatkoznak azonban az egyes korcsoportok között, így jellemzően a 65 év felettiek azok, akik támogatják a királyság fennmaradását, míg a 18-24 éves korosztály körében csak 32 százalékos a monarchia híveinek az aránya.

Pesszimista nézőpont szerint ez azt is jelentheti, hogy akár III. Károlyé lehet az utolsó koronázás, amelyet láthatunk. De ha nem most, akkor Vilmos trónra lépését követően alapjaiban változhat meg az Egyesült Királyság.

Károly édesanyját, II. Erzsébet királynőt életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án érte a halál. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly trónörökös a brit uralkodó.

II. Erzsébet összesen 70 évig és 214 napig volt az Egyesült Királyság királynője, és pontosan ugyanilyen hosszú ideig volt Károly a trónörökös. Károly walesi herceg hivatalosan édesanyja halálát követően, 2022. szeptember 10-én lett az Egyesült Királyság királya III. Károly néven.

A koronázásra azonban nyolc hónapot kellett várni, de ebben nincsen semmi furcsa, II. Erzsébet például 1952. február 6-án, édesapja VI. György halála után lett az Egyesült Királyság királynője, de csak 1953. június 2-án került a fejére a korona. A koronázás „elhúzódásának” az oka, hogy kellő időt hagynak az előző uralkodó halála utáni gyásznak, illetve az új uralkodót hivatalosan is beiktató nagyszabású ceremónia előkészületeinek. II. Erzsébet koronázása volt az első ilyen ceremónia, amelyet élőben közvetített a televízió. Azóta az ilyen dolgokat már megszokhattuk. Élőben nézhettük végig Károly walesi herceg és Diana hercegnő esküvőjét, később Vilmos herceg és Katalin hercegné, valamint Harry herceg és Meghan Markle esküvőjét is, a legutóbb pedig éppen II. Erzsébet temetését, illetve III. Károly király trónra lépését.

Aleksandar Vučić, szerb elnök a háromnapos országos gyász miatt nem vesz részt az ünnepségen, Magyarországot pedig Novák Katalin köztársasági elnök képviseli majd.