Orbán: 6 pontból 5-ben dűlőre jutottunk egymással (videó)
2015.09.24
01:37
Az EU miniszterelnökeinek tegnapi rendkívüli tanácskozásán egyeztettek a migránshelyzet megoldásáról. Orbán Viktor 6 pontba foglalva ismertette a krízishelyzet megoldási tervét, amelyről nem sikerült teljes egészében megegyezniük - jelentette ki Magyarország miniszterelnöke. „Volt egy magyar elképzelés, 6 dolgot akartunk, abból 5-ben lényegében dűlőre jutottunk egymással. Azt, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország maga erre nem képes, ebben nem sikerült dűlőre jutni, illetve itt nem értük el a célt. Kár, ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európának a külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve az illegális migránsok.”
többi pontban teljesen vagy részlegesen egyet értettek az országok vezetői.A második pont arra irányult, hogy már a schengeni határokon kívül szét kellene választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Ez az elképzelés egybevág a brüsszeli elképzelésekkel, amelyek szerint az EU-nak akár egymilliárd eurót kellene áldoznia Törökország, Libanon, Jordánia menekülttáboraira és újak létrehozására.A harmadik pontban hangsúlyozzák, hogy a biztonságos országok listáját az EU határozza meg. Orbán szerint nem lehet felmentést adni Athénnak, miközben épp rajta keresztül érkezik a legtöbb menekült.A negyedik pont a válság pénzügyi hátterének megteremtésére vonatkozik. Eszerint minden tagállaminak növelnie kellene a befizetéseit 1 százalékkal és csökkentenie kiadásait 1 százalékkal. Ezzel 3 milliárd eurót lehet a válságkezelésre fordítani.Az ötödik pont szerint kiemelt partnerségi viszonyt kellene azokkal az országokkal létesíteni, amelyek nélkül nem kezelhető a helyzet. Ezek elsősorban Törökország és Oroszország. Már az Amerikai Egyesült Államok is rájött, hogy tárgyalni kell Moszkvával, amire a Kelet-európai fél is készen áll. Oroszország az elmúlt hetekben jelentősen megerősítette katonai jelenlét Szíriában.A hatodik pont már az egész világot érinti. A javaslat szerint a menekülteket nem csak európai szinten, hanem az egész világon kellene szétosztani. Persze a világkontingens elsősorban az Egyesült Államok hatékonyabb bevonását jelenthetné – Washington egyelőre csak 10 ezer menekültet vállalna –, de más országok is részt vehetnének a menekültek elhelyezésében. Erre már így is van példa: Brazília például egyenesen hétezer libanoni táborban lévő szíriai menekültnek adott vízumot és repülőjegyet, hogy beutazhassanak és letelepedhessenek ott. Venezuela két hete 20 ezer menekült befogadását vállalta, de Izland vagy Kanada is tízezreket fogadna be.
többi pontban teljesen vagy részlegesen egyet értettek az országok vezetői.A második pont arra irányult, hogy már a schengeni határokon kívül szét kellene választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Ez az elképzelés egybevág a brüsszeli elképzelésekkel, amelyek szerint az EU-nak akár egymilliárd eurót kellene áldoznia Törökország, Libanon, Jordánia menekülttáboraira és újak létrehozására.A harmadik pontban hangsúlyozzák, hogy a biztonságos országok listáját az EU határozza meg. Orbán szerint nem lehet felmentést adni Athénnak, miközben épp rajta keresztül érkezik a legtöbb menekült.A negyedik pont a válság pénzügyi hátterének megteremtésére vonatkozik. Eszerint minden tagállaminak növelnie kellene a befizetéseit 1 százalékkal és csökkentenie kiadásait 1 százalékkal. Ezzel 3 milliárd eurót lehet a válságkezelésre fordítani.Az ötödik pont szerint kiemelt partnerségi viszonyt kellene azokkal az országokkal létesíteni, amelyek nélkül nem kezelhető a helyzet. Ezek elsősorban Törökország és Oroszország. Már az Amerikai Egyesült Államok is rájött, hogy tárgyalni kell Moszkvával, amire a Kelet-európai fél is készen áll. Oroszország az elmúlt hetekben jelentősen megerősítette katonai jelenlét Szíriában.A hatodik pont már az egész világot érinti. A javaslat szerint a menekülteket nem csak európai szinten, hanem az egész világon kellene szétosztani. Persze a világkontingens elsősorban az Egyesült Államok hatékonyabb bevonását jelenthetné – Washington egyelőre csak 10 ezer menekültet vállalna –, de más országok is részt vehetnének a menekültek elhelyezésében. Erre már így is van példa: Brazília például egyenesen hétezer libanoni táborban lévő szíriai menekültnek adott vízumot és repülőjegyet, hogy beutazhassanak és letelepedhessenek ott. Venezuela két hete 20 ezer menekült befogadását vállalta, de Izland vagy Kanada is tízezreket fogadna be.
