Rendkívüli parlamenti választások Görögországban

Görögországban ma rendkívüli parlamenti választásokat tartanak. A voksoláson közel 10 millió lakos járulhat az urnák elé. A görögök idén már harmadszor szavaznak. Januárban került hatalomra a baloldali Sziríza vezetője, Alekszisz Ciprasz, aki közben lemondott. Júliusban népszavazást tartottak a külföldi beruházókkal kapcsolatos reformjavaslatokról, amelyet a görögök egyértelműen elutasítottak. Kicsivel később a Ciprasz-kormány mégis elfogadta azokat. Az új görög miniszterelnökre nehéz feladatok várnak: megszorításokat kell bevezetni, közben pedig kezdeni kell valamit a migránsáradattal.Várhatóan igen szoros eredményt hozó parlamenti választások kezdődtek ma reggel Görögországban. A felmérések szerint fej-fej mellett van az eddig hatalmon lévő baloldali Sziriza és a jobboldali Új Demokrácia. Alekszisz Ciprasz vagy Vangelisz Meimarakisz? Sziriza vagy Új Demokrácia? A régi megoldásokkal szakítani akaró balosok vagy az elmúlt évtizedekben kormányzó politikusok? Leegyszerűsítve erről dönt most Görögország.Az elmúlt öt évben hat miniszterelnök is állt az athéni kormányok élén. Az újabb választást az váltotta ki, hogy Ciprasz a Szirizán belüli ellentétek miatt egy hónapja lemondott posztjáról. A párt januárban a nemzetközi hitelezők által megkövetelt megszorítások felmondásának ígéretével jutott hatalomra, de végül kénytelen volt aláírni egy újabb, szigorú feltételeket szabó mentőcsomagot. Ez élesen megosztotta a pártot, amelynek balszárnya végül kivált.A várakozások szerint a választásokon egyik párt sem szerez majd abszolút többséget, nem lesz majd képes kormányt alakítani, így a jövő héten újabb koalíciós tárgyalások indulhatnak.Ciprasz és Meimarakisz is kizárta a nagykoalíció lehetőségét a görögországi választások előtti utolsó tévévitán. Meimarakisz a görög gazdaság tönkretételével és a külföldi befektetők elriasztásával vádolta a Szirizát, míg Ciprasz az országot válságba vezető korrupt rendszer részének állította be a korábban hosszú évekig kormányzó Új Demokráciát.Közben elemzők szerint mindkét pártvezér tisztában van azzal, hogy a reformokat, megszorításokat végre kell hajtani, különben csődbe megy Görögország. A pénzügyi és belpolitikai válság mellett a helléneket súlyosan érinti a migránshelyzet is. Az idén több mint 300 ezer bevándorló kelt át a Földközi-tengeren, közülük közel 200 ezren Görögországban értek partot.Azt mind a két pártvezér leszögezte: eleget fognak tenni az országnak nyújtandó legújabb, 86 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi segélycsomag feltételeinek. A következő kormányfő egyébként népszerűtlen lépések előtt áll. Csupán arról dönthet, hogyan csökkenti a szükséges pénzügyi reformok negatív hatásait, és hogyan oldja meg az országba érkező több százezer menekült ellátását.A 300 fős athéni törvényhozás 250 tagját arányos rendszerben választják meg, míg a maradék ötven helyet automatikusan a győztes párt kapja.