Tüntetések és zavargások Franciaországban
"Egyértelmű, hogy a reformot nem fogadta el (a többség), senki nem maradhat süket a társadalmi igazságosságnak és a demokratikus életünk megújításának ezen igényével szemben" - fogalmazott negyedórás, ünnepélyes hangvételű beszédében a köztársasági elnök.
Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült konszenzust találni az általa szükségesnek nevezett reform kérdésében, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s amelyet a franciák több mint kétharmada elutasít a felmérések szerint.
Emmanuel Macron bejelentette: "új munkaügyi paktumot" akar kialakítani, és megismételte, hogy kész fogadni azokat a szakszervezeteket, amelyek hajlandóan vele erről tárgyalni. Elmondása szerint a tárgyalások a fizetések emeléséről, az életpályamodell-fejlesztésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról, az átképzések támogatásáról szólhatnának.
A szakszervezetek már a múlt héten jelezték, hogy nem hajlandók a kormányzat képviselőivel tárgyalni az újabb, május 1-jére meghirdetett tömegdemonstrációt megelőzően, miután nem tekintik a nyugdíjreform elleni tiltakozást befejezettnek.
Televíziós beszédében Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: több területen javítani kívánja a franciák életét, kiemelve az oktatást, a bűnözés elleni küzdelmet és az egészségügyet, valamint "az illegális bevándorlás ellenőrzésének megerősítését". Elmondta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök a jövő héten bemutatja az ezekkel kapcsolatos programokat.
Kormányzati források szerint mindez arra utal, hogy a következő hónapokban nem várható sem a miniszterelnök menesztése, sem kormányátalakítás.
A népharag azonban nem maradt abba. Számos városban, így Bordeaux-ban és Marseille-ben is utcára vonultak az emberek, hogy hangos tiltakozással jelezzék nemtetszésüket.
