Ukrán gabonamizéria
Több mint másfél éve tart az ukrajnai háború, és közvetett hatásaként szintén több mint másfél éve tart az Ukrajnából származó gabona körüli vita. Előbb arról volt szó, hogy jelentős éhínséghez vezethet, ha a világ gabonaellátásának jelentős részét adó Ukrajna nem tud exportálni, aztán túl olcsó lett az ukrán gabona, aztán fertőzötté nyilvánították, és az egyes országok betiltották az importját. Ahogyan a háború vége, úgy a gabonaválság vége sem látható egyelőre.
A gabonamizéria legújabb fejezetéhez az vezetett, hogy az Európai Unió ugyan engedélyezte, hogy az ukrán árukat, így a gabonát is újra szabadon forgalmazzák az EU területén, ám Magyarország, Lengyelország és Szlovákia a saját belső joga alapján úgy döntött, hogy továbbra is megtiltja az ukrán gabona importját. Románia és Bulgária is hozott bizonyos korlátozásokat, Romániában például csak meghatározott vállalatok, állami engedéllyel vásárolhatnak ukrán gabonát abból a mennyiségből, amely áthalad a Fekete-tengeri kikötőkből az EU felé haladva. Ennek is megvan persze az oka, korábban bárki vásárolhatott, így a román gabona ára annyira lecsökkent, hogy a romániai termelők kerültek válságba. Ez volt a helyzet a többi országban is, ezért jött a tilalom vagy a korlátozás.
Az Európai Bizottság még májusban engedélyezte Magyarországnak, Szlovákiának, Romániának, Bulgáriának és Lengyelországnak, hogy megtiltsa az ukrán gabona importját, ez az engedély azonban szeptember 15-én lejárt. Brüsszelben pedig azt mondták, helyreállt a rend, nincs szükség további intézkedésekre, de azért arra megkérték Ukrajnát, hogy figyeljen oda az exportjára, ne forduljon elő többé ilyen olcsó gabonadömping. Budapest, Varsó és Pozsony azonban nem bízik Kijevben, ezért hozta meg saját belső joga alapján a tilalomra vonatkozó szabályozást. Persze Ukrajna ezt nem tűrte, a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, és bepanaszolta az érintett országokat, mondván, miattuk nem érvényesül az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
A három ország egységesen azt mondja, a hazai gazda fontosabb, a hazai mezőgazdaság megőrzése fontosabb, mint Ukrajna érdekei, ha ugyanis az olcsó gabona miatt a gazdák felhagynak esetleg a termesztéssel, akkor az adott ország élelmiszer-biztonsága kerül veszélybe.
2021-ben Ukrajna a világpiaci tortából napraforgó esetében 46, árpa esetében 17, kukorica esetében 12, búza esetében pedig 9 százalékot kapott. Ezek a termények főleg Afrikába és a Közel-Keletre kerültek, és segítette a globális élelmezésben, az éhínségek elkerülésében. A szállítás főleg a tengeren zajlott. A háború kitörését követően azonban egy időre teljesen ellehetetlenül az ukrán gabonaexport, majd szárazföldi és az oroszokkal történt megegyezés nyomán, fekete-tengeri úton jutott el a célállomásokra. Vagy nem pont oda. Afrikába és Ázsiába tavaly 20,7 millió tonnával kevesebb gabonát szállított Ukrajna, mint egy évvel korábban, míg az Európai Unióba 2022-ben éppen ennyivel, vagyis közel 21 millió tonnával több ukrán gabona érkezett.
Az Oroszország elleni szankciók és a különböző megszorítások ellenére – hiszen azok az élelmiszerre nem vonatkoznak - úgy tűnik, hogy a gabonaháborúból Moszkva került ki győztesen, ugyanis az utóbbi évben a világ legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő, vagyis a Föld 206,7 millió tonnás termelésének a 19 százalékát ez az ország adja, míg Ukrajna a hatodik helyre csúszott vissza, még úgy is, hogy az idén az előző évekhez képest több, több mint 22 millió tonna gabona termett ott.
