Kétmillió éves DNS-ből derül ki, milyen volt az ősi Grönland

Napjainkban az észak-grönlandi terület sarkvidéki sivatag, a talajból kinyert genetikai anyag azonban a növények és állatok gazdag tárházát tárta fel. A tudósok elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és ludak, valamint tengeri élőlények, köztük patkósrákok és algák genetikai nyomait fedezték fel. A tanulmányt végző Eske Willerslev professzor, a Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy az egymás mellett élő sarkvidéki és mérsékelt égövi fajok ilyen keveredésének nincs modern kori megfelelője. Valójában a térségben eddig csak egy nyúlfog és egy ganajtúró bogár volt az egyetlen állat, amelyet makrofosszíliák révén fedeztek fel. Az embereknek tehát fogalmuk sem volt arról, hogy milyen állatvilág volt ott akkoriban – magyarázta Willerslev professzor. A csapat a kutatás során a környezeti DNS-t, más néven eDNS-t vizsgálta, amely a növényekből és állatokból – például bőrsejtekből vagy ürülékből – ürül ki, és felhalmozódik a környezetükben. A tanulmány szerint erdei ökoszisztémát találtak, a fák között sarkvidéki cserjék, gyógynövények, páfrányok és mohák nőttek. Emellett az is kiderült, hogy kétmillió évvel ezelőtt Észak-Grönland sokkal melegebb volt, mint most, az éves átlaghőmérséklet körülbelül 11-19 Celsius-fokkal volt melegebb.