Felhalmozódó tartalékok

A vámkvóta 25 ezer hektoliter, vagyis két és félmillió liter bor importjára vonatkozik az Európai Unióból, 2021. január elseje és december 31-e közt. A borkvóták elosztása lehetővé teszi, hogy azt ne egy nagyvállalkozó használja ki, hanem a mennyiségek korlátozása révén a kisebb importőrök is részesüljenek belőle.

A borbehozatali kvóták elosztásának alkalmazása január elsején kezdődik, és a szerb Pénzügyminisztérium, illetve a Vámigazgatóság jóváhagyásával az importőrök jelentkezési sorrendjében történik. A borimportőrök és forgalmazók nemrég megalakult egyesületében megelégedéssel fogadták a behozatali borkvóták elosztását, mert ezzel elkerülhető az idei évben kialakult helyzet, miszerint már az év első felében egyetlen nagy áruházlánc behozta az egész évre előlátott, vámmentesen importálható külföldi bormennyiséget. Ez a kvóta az EU és Szerbia között, a stabilizációs és társulási megállapodásban van meghatározva az Unióhoz való csatlakozási folyamatban - magyarázta Zombori Imre közgazdász.

Zombori Imre, közgazdász, Szabadka: „Itt arról van szó, hogy a kereskedelmünket összehangoljuk az Európai Unió kereskedelmével, és mint ahogy ismerjük, az Európai Unióban a mezőgazdasági termékeket általában kvótarendszerekkel határozzák meg. Ez a kvóta különben már több éve létezik, és ennek a mostani kormányrendeletnek az a lényege, hogy az idén problémák voltak, azért mert már júliusban behozták az egész megengedett mennyiséget Szerbiába.”

Az intézkedés célja, hogy a piacot stabilizálja, ugyanis a kvótát negyedévi kvótákra osztja fel, és azt is előírja, hogy egy importőrnek legfeljebb 15 százalékos behozatala lehet egy negyedévben.

A szerbiai borászok, bortermelők leginkább azt kifogásolják, hogy állításuk szerint az elmúlt időszakban Szerbiába nagy mennyiségű, megmagyarázhatatlanul olcsó, azaz kétes minőségű bor lett importálva. Ezek leginkább az üzletláncok és a szupermarketek polcaira kerültek.

Az észak-bácskai homokvidék borászai is elkeseredettek. A hajdújárási Maurer Oszkár borainak 90 százalékát külföldre exportálja, de szerinte nem korrekt az import és az export aránya.

Maurer Oszkár, borász, Hajdújárás: „Évente nagyjából olyan 25-30 ezer palack bort szállítunk ki külföldre, összesen 25 országba exportáljuk a borokat, és sajnos van ilyen kvóta. Az Európai Unió viszonylag alacsony számban határozta meg a harmadik országokba, és azon belül Szerbiából az EU-ba vámmentesen szállítható boroknak a mennyiségét. Ez a kvóta ma már nem elég, még azzal együtt sem elég, hogy a Szerbiában megtermelt bornak a 90 százaléka Szerbiában fogy el, és nem kerül külföldre, és így is túllépjük ezt a piciny kis kvótát.”

Huppert László szerint is van elegendő, jó minőségű bor Szerbiában. A borbehozatal hatalmas csapás az itteni borászokra, hiszen jelenleg telített a piac, a járványhelyzet miatt pedig a bort is nehezebb eladni.

Huppert László, borász, Hajdújárás: „A bort nagyon nehéz eladni ez a mostani járvány miatt, mert leálltak a vendéglők, nem dolgozik a piac, egyszerűen lágerolni kell a bort, így sok borásznak már nincs hová tenni. Úgyhogy a következő szüretet már nem tudjuk megoldani, ha nem indul meg az eladás.”

A hajdújárási borász pincéjében jelenleg mintegy kétszázezer palack minőségi nedű vár vevőre.