Orbán: a Balkán a következő nagy lehetőség az EU számára

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az Európai Unióba. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa szerint az unió bővítése közös érdek.

Ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba - mondta a tanácskozáson Orbán Viktor.

„Az igazság az, hogy a bővítésért felelős biztos hiába feszül meg, az integrációhoz, a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is a Bizottság hoz meg, hanem a Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek.”

Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei - figyelmeztetett a magyar miniszterelnök. Ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll - tette hozzá.

„A Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára. Ha a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok néhány év alatt fel fogják venni a tempót, meg fogják erősíteni a gazdaságukat, és az igazi nagy gazdasági növekedés a Balkánról érkezik majd az Európai Unióba. Tehát, amikor azt mondom, hogy az Uniónak nagyobb érdeke a Balkán tagsága, mint maguknak a balkáni népeknek, akkor nem csak biztonságra gondolok, hanem a nyugatiak gazdasági érdekeire is gondolok.”

A magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen. Hozzátette: ehhez be kell lépni az unióba, integrálódni kell a közép-európai térségen keresztül és nélkülözhetetlenné kell magát tennie a Balkánnak a német, az olasz és a francia gazdaság számára is.

Kövér László házelnök a magyar miniszterelnök szavait azzal egészítette ki, hogy 1990 óta a térségből - a Baltikumtól Közép-Európán át a Balkánig - összesen 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló távozott Nyugat-Európába, a Világbank becslései szerint pedig 2050-ig további 20 millióan mehetnek innen Nyugatra.

„E munkaerőszivattyú működése az elmúlt három évtizedben legkevesebb ezermilliárd eurójába került Kelet- és Közép-Európa országainak, illetve adófizetőinek, azaz, ha másképpen fogalmazunk, akkor ennyi közpénzbe került kiképezni 25 millió munkavállalót, akik nyugatra távoztak, azaz ekkora pénzzel finanszírozta a mi térségünk Nyugat-Európa gazdasági jólétét.”

Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos szerint senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy ezt a kijelentést végre tettek is kövessék - tette hozzá.

„Montenegró és Szerbia csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítanunk. Montenegró már minden tárgyalási fejezetet megnyitott, nekik a jogállamisági akcióterv végrehajtása maradt hátra mint következő lépés, felgyorsítva egyúttal a reformokat is. Szerbia nagyon jelentős reformokat hajtott végre az elmúlt időszakban mind a jogállamiság, mind pedig az egyes szektorális politikákhoz kapcsolódóan, legyen szó adópolitikáról vagy az energia területéről. Ezek a reformok nem maradhatnak válasz nélkül az EU részéről.”

Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a saját hitelességükért kell a leginkább megküzdeniük, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika.