Nehéz helyzetben volt ma a medve
A katolikus hívők február 2-án arra emlékeznek, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban, negyven nappal a születése után. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez számos néphiedelem is kapcsolódik. Időjósló szerepe is van.
Kisütött a nap és a Palicsi Állatkert barnamedvéje vidáman játszik a tágas kifutójában. Neki jó dolga van, nem úgy, mint a vadonban élő társainak. A hagyományok szerint ha ezen a napon a barna medve előbújt az odújából és meglátta a saját árnyékát, akkor az elkövetkező időszak fagyos lesz. Ezért jobbnak tartották, ha ezen a napon beordít a farkas az ablakon, mintsem hogy besüssön a nap.
Február másodikán a hiedelmek szerint a medve dolga, hogy jó időjós módjára megjövendölje, milyen lesz a tél vége. Azonban az állatkertekben manapság alig akad téli álmot alvó medve. A Palicsi Állatkert 13 éves macija sem merül téli álomba, ugyanis napirendszerességgel eszik, a barlangja pedig padlófűtéssel van ellátva.
Dr. Jánosi Tibor, állatorvos, Palicsi Állatkert: „A mi medvénk kint folyamatosan sétálgat. Éppen most kapta meg a reggelijét, úgyhogy élvezi. Az az igazság, hogy állatkertekben 99 százaléka a barnamedvék, függetlenül a téli időszaktól minden nap ébren vannak, nem alszanak téli álmot, hibernált állapotba nem kerülnek. Folyamatosan kapják a kaját, minden biztosítva van, nem kell nekik a hidegben keresgetniük. Emiatt a mi medvénk a mai napon is kijött, igaz az előbb a nap is kisütött, hogy az árnyékát megláttuk vagy nem láttuk, teljesen ebből nem tudunk ebből arra következtetni, hogy hideg telünk lesz vagy hamarosan jön a tavasz.”
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust, negyven nappal a születése után, a jeruzsálemi templomban. Jézus bemutatásakor jelen volt Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
Silling Léda, néprajzkutató: „A templomba ilyenkor szokták bevinni a gyertyákat megszentelni. Ez a szentelt gyertya talán a legjelentősebb szentelmény a szentelt víz után, ami a paraszti vagy a családi házakba bekerülhet. Ezek a gyertyákat leginkább a fiatal lányok viszik vagy búcsúban vették, vagy mézesbábosoktól vették. Őrzik otthon, mert ennek a gyertyának nagyobb ereje van mint a többinek, azt mondják.”
A hagyományos katolikus paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított, a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is.
