Egy húron pendültek Óbecsén - Útravaló a Vajdaságban

A második kurzust – népzene és népdal tematikával – január utolsó hétvégéjén szervezték Óbecsén. A találkozó tapasztalatait Tálas Ágnes óvodapedagógus és Benedek Árpád zenepedagógus foglalta össze.

A Hagyományok Háza 2021-ben kezdte el óvodapedagógus-képzését, amit a vajdasági pedagógusvezetők – a helyi viszonyokat és az igényeket figyelembe véve – akkreditáltak. Ennek nyomán három alkalmat hirdettek meg, a Zentán novemberben tartott Gyermekjátékok és néptáncos mozgás kurzust ezúttal a Népzene és népdal tanfolyam követte Óbecsén, s a sorozat márciusban folytatódik.

(T. Á.) „Az óvodapedagógusok szabadon választhattak a tanfolyamok között, amik valójában egymásra épültek. Örömmel töltött el, hogy az óvónők fele a második, a zenei anyanyelvre fókuszáló találkozóra is jelentkezett.

A január végi hétvégén meggyőződhettünk a délvidéki pedagógusok igényességéről, nyitottságáról, s az is segítette a közös munkát, hogy az összejövetel vidám hangulatban telt el. Annak ellenére volt kiváló a légkör, hogy a tematika igen feszített volt, pénteken két órától estig, s másnap egész nap tartottak a foglalkozások a kitartó, páratlan figyelem mellett. A kérdések ugyancsak motiválták az előadókat, hiszen ezáltal párbeszéd, eszmecsere alakulhatott ki a jelenlevőkkel.

Munkánk eredményének tekintem: működnek azok a módszerek, amiket közvetíteni szeretnénk e találkozókon. Azt a szellemiséget, amit megosztunk, hogy a játékosság ne legyen didaktikus, a jelenlévők elfogadják, magyarán, ’egy húron pendülünk’. Igen, a pedagógus igazi minta, s ebben a vajdasági kollégák példát mutatnak.

Az is öröm volt számomra, hogy egy nagy tapasztalatú erdélyi kollégával, Benedek Árpáddal, egymást támogatva és kiegészítve tarthattuk a foglalkozásokat.”

(B. Á.) ”Szembesültem azzal a pozitív ténnyel, hogy a vajdasági pedagógusoknak is nagyon fontos a hagyományok éltetése, a népi gyerekjátékok módszeres oktatása. Előadásaim a zenei anyanyelv elsajátítását – a népi gyerekjátékok dallamain keresztül – állították a középpontba. Ahogyan fejlődnek a gyerekek, a hangterjedelmük is bővül a kéthangostól, akár a nyolchangos dallamkészletig.  E fejlődés figyelemmel kísérése, módszeres oktatása a pedagógusok feladata.

Ezúttal mintegy harminc hallgatóval foglalkoztunk; nagyon érdeklődő társaság jött össze e hétvégén. Mivel a JÁTÉK párbeszéden alapul, s sokat segít a gyermek szocializálódásában, ezt nem lehet csak ’játéknak’ felfogni, hiszen sokkal komplexebb. Ezt nagy elődeink is felismerték, például a híres magyar író-költő Kosztolányi Dezső, a Bácskai Hírlapban 1905-ben fejtette ki, hogy ha megnézünk egy játszó gyereket, akkor észre kell vennünk, hogy nem is játszik, hanem igazából élni tanul. E gondolat jegyében a játék egy olyan sajátos tevékenység, amiben a pedagógusok – ha nem is élni tanulnak – viszont egy adott élethelyzetben, partnerként kapnak szerepet. E szellemben, hallgatóink nagyon nyitottak voltak, így öröm volt velük dolgozni.”