Kárpát-medence a Folkudvarban: A Hagyományok Háza rendezvénye Kapolcson
A 28. Művészetek Völgye nyár derekán ismét a magyar kulturális élet kiemelkedő eseménye. A július 20-án kezdődő fesztivál Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend települések meghatározó ünnepe. A tíznapos eseménysorozat másfélezer programjából a Hagyományok Háza is kiveszi a részét.
Idén a műsorok vezérmotívuma az együttélés. A betérő a Kárpát-medence kultúrájának sokrétűségével ismerkedhet meg. Magyarok, románok, szlovákok, németek, zsidók, cigányok, szerbek és még számos nép itt élő csoportjai kerültek kapcsolatba egymással, és alakították ki a közös élet feltételeit, élték meg a hétköznapokat és az ünnepeiket együtt. Közös felelősség, hogyan őrizzük meg e kincset és hogyan adjuk tovább utódainknak.
A Muzsikás együttes zsidó népzenei anyaga, a magyarországi oláh-cigány zenét játszó Romengo, a magyarországi délszláv zene óriásának, a Vujicsics koncertje igazi különlegességnek számít. Nagyon színes a külhoni fellépők palettája is. A Kárpátalja nemzetiségeit bemutató este a Técsői bandával és szlatinai román zenészekkel szerepel a kínálatban. A Felvidékről érkezik Lakatos Róbert és a RÉV, Erdélyből pedig a Heveder és az Üver zenekar is az udvar vendégei lesznek.
A Kis-Küküllő menti Szászcsávásról Mezei Ferenc „Csángáló" és Csányi Sándor „Cilika", a Kolozs megyei Melegföldvárról Szilágyi Anna, Ördögfüzesről Hideg Anna érkezik, hogy a fesztiválozók is találkozhassanak azokkal az idős mesterekkel, akik még az anyatejjel szívták magukba ezt a kultúrát.
A Hagyományok Háza együttműködése a Művészetek Völgyével 2015-re tekint vissza. Az Intézmény a Fonó Budai Zeneházzal, a Kobuci Kerttel és a Hungarian FolkEmbassy zenekarral együtt vett részt először a Folkudvar programjainak megszervezésében. A Kárpát-medence hagyományos kultúráját minél teljesebben bemutató programajánlat minden évben széles palettán mozog 2015 óta, mióta a Hagyományok Háza jelen van a Művészetek Völgyében. Az udvarba betérők a kézművességtől az énektanításig, a meséléstől a táncoktatásig választhatnak a programok közül. Az idei év tematikája nemcsak az esti koncertek műsorában jelenik meg, hanem lehet találkozni például ukrán, délszláv, barkó motívumkinccsel a bútorfestés, szövés vagy hímzés során.
A szabadegyetem beszélgetései során olyan témák kerülnek szóba többek között, mint a csodarabbik szerepe, a moldvai csángók nyelvjárása, a dallamvándorlások vagy a németek magyar hazafisága. Hont Angéla, a Hagyományok Háza főosztályvezetője így foglalta össze a részvétel lényegét: „Legfőbb célunk, hogy megmutassuk, hogy hagyományos örökségünk mennyire sokszínű, és mennyire mindenkinek szól nemtől, kortól, népzenében való jártasságtól függetlenül. Az együttélés tematikáját azért helyeztük idén fókuszba, mert csak ezeknek a kölcsönhatásoknak a megvilágításával kaphatunk teljes képet arról a sokszínű és sokrétű Kárpát-medencei örökségről, amit igyekszünk a Hagyományok Háza minden tevékenységével megőrizni és beemelni a XXI. századi mindennapokba.”
A fesztiválokon jelentkező folkudvar-kezdeményezés azóta példaértékűvé vált, és a program – a helyi sajátosságok figyelembevételével - a Kárpát-medence más részein is népszerűvé lett.
