Véget ért a macedón névvita
A macedón névvita 28 éve kezdődött, amikor 1991-ben a terület kivált Jugoszláviából és Macedón Köztársaság néven új államként jelent meg Görögország északi határán. Görögország északi tartományát, ahol egyébként jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják. A megegyező név miatt a görögök úgy gondolták, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Folyamatos tiltakozás kezdődött el részükről, ami egyebek mellett abban nyilvánult meg, hogy akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Korábban Macedónia is fokozta a feszültséget: a Nikola Gruevszki nacionalista politikus vezette kormány idejében a legtöbb macedóniai intézményt Nagy Sándorról, vagy apjáról, II. Filipposz makedón királyról nevezték el, Szkopjéban pedig gombamód szaporodtak meg a hellenisztikus stílusban emelt köztéri szobrok, illetve épületek.
A témában áttörést az ún. Preszpa-megállapodás jelentett. Tavaly június 17-én, a Preszpa-tó görög oldalán a görög és macedón kormányfő, vagyis Alekszisz Ciprasz és Zoran Zaev aláírták az egyezményt, ami a helyzet megoldását szorgalmazta. Ez a megállapodás tartalmazta először az Észak-Macedónia megnevezést, valamint lehetővé teszi, hogy Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val és a NATO-val.
A Preszpa-egyezmény miatt Alekszisz Cipraszt sokan támadták országában. Kormányát egy koalíciós partnere már elhagyta, és athéni tüntetések sora is mutatta, hogy az emberek nem elégedettek a megállapodással és Macedónia új nevével.
A nyomás ellenére a görög parlament ma elfogadta a megállapodást. A döntő szavazáson 153 képviselő szavazott igennel, míg a nemek száma 146 volt. A 38 óráig tartó vitát követő voksolás idején a megállapodást ellenző képviselők „hazaárulók” felkiáltással mondták el véleményüket az igennel szavazókról.
