Exkluzív interjú James Bonddal
Nem volt színészi tapasztalata, mégis megkapta James Bond szerepét, ugyanis azt állította a producereknek, hogy Németország, Hong Kong és az egykori Jugoszlávia területén is forgatott. Ez a füllentés meghozta számára a szerencsét. A charme és az elegancia pedig elég volt a sikerhez. Később az élete hirtelen fordulatot vett, de végül mégis visszakanyarodott a kezdetekhez. A közösségi oldalakon is aktív életet él, új internetoldalán a https://www.georgelazenbyofficial.com címen pedig folyamatosan tartja a kapcsolatot a rajongóival.
A világhírű színművész, George Lazenby adott exkluzív interjút a Pannon RTV-nek. A tökéletes katona, a Hong Kong-i férfi és az Őfelsége titkosszolgálatában című alkotások csillaga levélben válaszolt Agárdi Gábor kérdéseire. James Bond megformálójának feleleteit Brasnyó Zoltán fordította.
Az Őfelsége titkosszolgálatában című James Bond kalandot filmklasszikusként tartják számon. Közönségkedvenc lett. Bánja, hogy nem vállalta el a további folytatásokat?
- Olyan kaliberű rendezők mondták azt, hogy szerintük az enyém volt a legjobb James Bond-film, mint például Steven Soderbergh vagy Christopher Nolan. Valóban időtálló ez a mozi. Amikor 1968-ban megkaptam a szerepet, a körülöttem lévő emberek reakcióiból azt szűrtem le, hogy a 007-est már ódivatúnak tartják, olyasféle karakternek, aki nem haladt a korral. Aki még mindig inkább az establishmenthez tartozott. Nem voltam hivatásos színész, csak jól akartam érezni magam, szeretkezni és nem háborúzni. Ezért sem féltem, amikor elvállaltam a szerepet. 29 évesen én voltam a legfiatalabb, aki eljátszhatta. Érdekes egyébként, hogy idén egy autógyártó cég, a szakma csúcsának számító szabók, exkluzív órák gyártója és egy játékforgalmazó vállalat közösen dobnak piacra egy olyan James Bond-kollekciót, amely az Őfelsége titkosszolgálatának állít emléket. Úgy tűnik, hogy akárcsak a gyémántok, úgy Bond is örökre szól. Idén egyébként visszatértem a portugáliai Estorilba, sőt, a svájci Bernbe és Mürrenbe is. Ezeken a helyeken forgattam ötven évvel ezelőtt. Több generáció képviselői is eljöttek a világ minden tájáról, hogy velem ünnepeljék a 007-es időszakomat. Szeretném megköszönni Martijn Muldernek, hogy segített mindezt megszervezni, Sascha Braunnak, hogy rögzítette, illetve az ügynökömnek, Anders Frejdhnek is, aki meggyőzött arról, hogy ez egy jó ötlet. Még ma is szoktam haknizni. Én vagyok például egy gingyártó arca. Úgy gondolom, hogy az évek során egyre jobb lettem abban, amit csinálok, köszönhetően a gyakorlásnak és tapasztalatszerzésnek. Azt hiszem, jó rosszfiú lenne belőlem, sőt, a forgatások hangulatát is élvezem. Nagyon tetszett az a mű is, amelyet az életemről készítettek Becoming Bond címmel. Sean Connery volt számomra az az ember, aki a leginkább inspirált. Találkoztam vele néhányszor Los Angelesben, és a szemembe mondta, hogy szerinte jó voltam. Az újságokban is így nyilatkozott rólam. Roger Moore-ral haverok voltunk – sajnos néhány évvel ezelőtt itt hagyott bennünket. Egy valódi úriember volt, az egyik legviccesebb pasas, akivel találkoztam. Timothy Daltonnal egy rendezvényen találkoztam Los Angelesben. Pierce Brosnannal és a többiekkel néhány évfordulós rendezvényen futottam össze még 2002-ben. Abban az esztendőben Anglia királynőjével is összehozott a sors, méghozzá a Halj meg máskor premierén. Egy kissé ideges voltam, de az Albert Hallban állva megtapsoltak. Jóleső bizsergés futott végig a nyakamon. Daniel Craig nagyszerűt alakít Bondként, nagyon sportos alkat, akárcsak jómagam. Így tehát volt már egy skót, egy walesi, egy ír, néhány angol és én, egy ausztrál. Azt hiszem, ezek után már bárki eljátszhatja ezt a fickót.
Nagy rendezőkkel dolgozott és olyan produkciókban tűnt fel, mint A tökéletes katona, a Hong Kong-i férfi vagy a Gettysburg. Van olyan szerep, amivel még kacérkodik?
- Még mindig kifejezetten aktívan élem a mindennapjaimat, élvezem az életet. Felkértek arra, hogy nézzek meg néhány érdekes karakterszerepet. Nemrégiben a csapatom rávett arra, hogy jobban belemerüljek a Facebook, az Instagram és a Twitter világába, ezért nagyon jó érzés újra felfedezni a múltamat. Nagyon sok rajongó van, akiknek tetszik, amit csináltam, Bondként és azon túl is. Úgy érzem, hogy még most is elég jó formában vagyok, ugyanis golfozom. Visszatértem a svájci Piz Gloriába is. Ott vettük fel az Őfelsége titkosszolgálatában sízős jeleneteit. Elhiszik, ha azt mondom, hogy egy egész múzeum van ott, amit nekem és a produkciónak szenteltek? Nagyon jó volt eljátszani Bondot, de nem igazán követem már azt a világot. Annak is örülök, hogy elszánt rajongóim vannak, akik az előadásaimon még mindig odavannak a történeteimért.
Hamarosan Magyarországra utazik, ahol átveszi a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Életműdíját. Hogyan fogadta a hírt?
- Nyolcvanéves vagyok. Akkor születtem, amikor kitört a második világháború. Gyermekkoromban egy betegség kis híján végzett velem, mivel azonban kifejezetten durva ausztráliai városi környezetben nőttem fel, száz százalékig túlcsordult bennem az élni akarás. Nem bántam meg semmit, amit egykor tettem. Biztos vagyok abban, hogy minden okkal történik. Jó életem volt és van is – ezért pedig nagyon hálás vagyok. A legnagyobb teljesítményemnek mégis a gyermekeimet tartom. A lányom, Melanie tavaly ment férjhez, és nagyon büszke vagyok rá. Ahogyan a többi gyermekemre is: Jenniferre, aki kiváló nagyapát csinált belőlem. A fiatalabb gyermekeim is jól vannak: George Jr., és az ikreim, Samuel és Kaitlin. A család és a barátok mindennél fontosabbak most számomra. Mióta régebben elveszítettem fiamat Zachet, rájöttem, az idő a legértékesebb dolog a világon. Egyébként a szülővárosomban, az ausztráliai Goulburnben készítettek a tiszteletemre egy plakettet, sőt, még a Madame Tussaud panoptikumában is van egy viaszból készült szobrom! Ezért bizonyos értelemben valóban örökké fogok élni.
