Pénzérmét adnak ki Stephen Hawking tiszteletére
"Egy nagy fekete lyukat akartam elhelyezni az apró érmén, és bárcsak még mindig itt lenne köztünk, és nevetne ezen" – fogalmazott Edwina Ellis, a Stephen Hawking nevével fémjelzett 50 pennys emlékérme tervezője. A BBC-nek nyilatkozva hozzátette: szerette volna, ha az érméről nem csak a fizikus neve köszön vissza, hanem az általa képviselt szemlélet is: a bonyolult témákat könnyen érthetővé és érdekessé, izgalmassá tenni.
Nem csoda hát, hogy egy vonatkozó képlet mellett stilizált formában egy mindent elnyelő, örvénylő fekete lyuk került az érmére. Hawking egyik kedvenc kutatási területét jelentették a fekete lyukak. Széles körű ismertségét jelentős részben köszönheti az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című tudományos-ismeretterjesztő sikerkönyvének, amelyben bárki által könnyen értelmezhetően írt a fekete lyukakról.
A Royal Minttől – ahova az érme apropóján Hawking professzor két gyereke, Lucy és Tim Hawking is ellátogattak – bárki megrendelheti az 50 pennys emlékérmét, legolcsóbban 10 fontos áron. Aki ezüstből vagy aranyből verve szeretné megkapni, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ezekért már 55/795 fontot kér el a brit királyi pénzverde.
Korábban az is felmerült, hogy az új 50 fontos közforgalmú bankjegyekre az elméleti fizikus arcképe kerülhet.
Stephen Hawking 2018. március 14-én halt meg, 76 éves korában. A népszerű tudós szellemiségét követve temetésére időutazókat is vártak.
A professzor napokkal halála előtt fejezett be egy fontos tanulmányt, amely szintén 56 éven át tartó tudományos karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik. A dokumentumot azóta szabadon hozzáférhetővé tették, bárki elolvashatja.
Hawking még 1974-ben írta le tanulmányában a róla elnevezett Hawking-sugárzás nevű jelenséget, ami alapján a fekete lyukaknak előbb-utóbb el kell tűnniük. Egy izraeli kutatócsapat nemrég közelebb került ahhoz, hogy bebizonyítsa, az ikonikus professzornak már 45 éve (is) igaza volt.
