Ugrás a tartalomra
Pannon RTV/Huszár Dániel

Aggasztó mértékben csökken a tenyészállatok száma Szerbiában

2019-03-07
12:12
2019-03-07
16:39
Forrás
Pannon RTV
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az országban mindössze 878 ezer szarvasmarhát, valamivel több mint két és félmillió sertést és nagyjából 1 millió 700 ezer juhot tartanak nyilván.

A tenyésztők szerint alacsonyak a felvásárlási árak, a vásárlók viszont a magas húsárakra panaszkodnak.

A statisztikai adatok szerint a szerbiai polgárok átlagos évi húsfogyasztása mindössze 30 kilogrammot tesz ki. Ez gyakorlatilag a fele annak, amit az 1990-es évek elején évente megettünk. De nemcsak a húsfogyasztás, hanem a jószágállomány is csökken. A Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatása szerint ennek egyik oka, hogy az elmúlt 25 évben mintegy 400 ezer falusi háztartás szűnt meg.

A Törökországba irányuló húskivitel miatt tavaly mintegy 12 ezer hízómarhát vágtak le. A hús tonnájáért 5314 eurót fizettek. A szerbiai szarvasmarha állomány már csak alig 878 ezer egyedet tesz ki.

Kispiacon is egyre kevesebben foglalkoznak szarvasmarha-hízlalással. A jószágtartás egy hosszadalmas folyamat, egy-másfél évet kell várni a gazdának arra, hogy pénzhez jussanak. Mindenki abban reménykedett, hogy a törökországi exportlehetőség fellendíti a tenyésztést, de nem ez történt. Szarapka Ede, kispiaci szarvasmarha-tenyésztő szerint a hízómarha felvásárlási ára ugyanis folyamatosan csökken: „A maximum hízómarhának az ára 2,10-2,20 euró. A fekete hízómarhának az ára 1,80 euró. A vágótehénnek az ára viszont 140-150 dinár, tehát még attól sokkal rosszabb. Tehát semmi nem történt. Kereskedő szinte nem fordul meg a faluban.”

Ráadásul a támogatások is közel egy évet késnek. Szerbiában most 2 százalékkal kevesebb szarvasmarha van, mint két évvel korábban.

Az évi hústermelés nem haladja meg a 400 ezer tonnát. A sertésállomány két év alatt 4 százalékkal csökkent az országban, jelenleg 2 millió 790 ezer hízót tartanak nyilván.

Kovács Győző, kispiaci sertéstenyésztő 14 kocát tart, és azoknak a növendékhízóit neveli és értékesíti. Éves szinten nagyjából 300-at:
„- Per pillanat számításaim szerint olyan 20-30 dinár veszteség van egy kiló hízósertésen.
- Mennyi most a felvásárlási ár?
- 130 dinár körül van.
- És ez nem fedi le a költségeket?
- Nem, ugyanis az önköltségi ára 150 dinár körül van. Tehát 20 dinár a veszteség kilóján.”

A sertéstenyésztők 10 dináros támogatást kapnak egy kilogramm élősúly után.

A felvásárlási árak egyáltalán nincsenek összhangban a boltokban tapasztalható húsárakkal. A friss hús egyre drágább, emiatt a kereslet is csökken. A hentesüzletekben is megcsappant a forgalom, kevés hús kerül a szerbiai átlagpolgár asztalára. Kovačić Tina, hentes, Szabadka: „Hát igen, igen sajnos. Észrevehető. Azért megy a hús, de nem annyira, mint eddig.”

Legkelendőbb a darált sertéshús, kilója 400 dinár. A nyak és a karaj 350, a disznócomb 420 dinár. A marhahús kilója 799 dinár, a lóhús 500, a bárány 650, a birka pedig 430 dinár.

tenyészállat
marha
sertés
disznó

Most

Népszerű

Horgosi lány lett az idei Strandszépe

A zsűri értékelése alapján Szabó Noémi tehette fejére az idei Magyar Szó Strandszépe koronáját. Ő képviseli majd Vajdaságot a magyarországi Magyarok Szépe szépségversenyen.