Brnabić: Szerbia a negyedik ipari forradalom nyertesei közé kerülhet
Ezt hangsúlyozta Ana Brnabić szerb kormányfő kedden Berlinben egy gazdasági fórumon.
A Süddeutsche Zeitung című lap Gazdasági csúcs című tanácskozásán tartott előadásán elmondta, hogy Szerbia a gazdaság és az élet számos más területét átható digitalizáció lehetőségeit kihasználva "beérhet és lehagyhat" olyan országokat, amelyek Szerbiával ellentétben a harmadik ipari forradalom nyertesei közé tartoznak és igen fejlettek.
Kifejtette: a digitalizáció kedvez a kisebb méretű országoknak, mert gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, mint a nagyobbak. Szerbia pedig egy másik adottságát is kihasználhatja, mégpedig azt, hogy "nincs nagyon hozzászokva a rendszerekhez és az intézményekhez", mert az utóbbi három évtized a "diszrupció", a régi viszonyok felforgatása, a rombolás közepette telt el az országban, és éppen ez a folyamat a negyedik ipari forradalom egyik fő jellemzője. Szerbia így kedvező feltételek mellett próbálhatja meg a javára fordítani a forradalmi helyzetet, és ehhez három területre kell összpontosítania. Az első az államigazgatás digitalizációja, amelynek révén az állami szféra hatékonyabban, olcsóbban és az állampolgárokat jobban kiszolgálva működhet.
A második az oktatás reformja - mondta a szerb kormányfő, kiemelve, hogy országában tíz éves kortól kötelező tantárgy a programozás, a gyerekek a Scratch és a Python programozási nyelvet sajátítják el az általános iskolában.
A harmadik terület a gazdaság, ahol főleg az újítással, az innovációval foglalkozó vállalkozásokat kell ösztönözni a keretfeltételek, köztük az adórendszer átalakításával. Így például a szellemi termékeket előállító társaságok 80 százalékos kedvezményt kapnak a nyereség után befizetendő adóból - ismertette a szerb kormányfő.
A többi között hozzátette, hogy számos egyéb eszközzel, a többi között egy 100 millió eurós (32,5 milliárd forint) alap révén is támogatják az innovációt és a kutatásfejlesztési tevékenységet. Az intézkedések legfőbb célja, hogy a gazdaság elmozduljon a főként külföldi tőkéből finanszírozott beruházásokra alapozott "munkaerő-intenzív" modelltől egy olyan szerkezet felé, amely az újításra és a tudásra épít - mondta Ana Brnabić.
