Egyre többen termesztenek alternatív növényeket Vajdaságban

A kialakult tőzsdei viszonyok miatt kukorica- és búzatermesztéssel nem lehet jelentős nyereséget termelni, ezért a több kézimunkaerőt igénylő növények sorából kell válogatnia a kisgazdának. Az alternatív növények termesztésével szép jövedelem szerezhető.

Öt éve termeszt olajtököt Szabó Róbert törökkanizsai gazdálkodó. Területének egyharmadán iktatta vetésszerkezetbe. Szerinte a talaj is tápanyagban gazdagabb, a termék pedig keresett.

"Nagyon sokan visszaléptek termesztésétől, de a tökmagra van igény. Igyekszünk minőséget előállítani, a tökmagot, amit termelünk az polírozzák, színre válogatják, van egy cég, aki azt a munkát megcsinálja és profi módon, és a minőséget el lehet adni."

Bánátban a gyengébb minőségű talajokon nem jövedelmező a búza és a kukoricatermesztés. Ezért a gazdálkodók alternatív növényekkel próbálkoznak, amelyek eladásából megfelelő jövedelem biztosítható. Egyik ilyen a csipkebogyó, amit Fekete Károly 50 hektáron telepített.

"Sikeres termeléshez szükséges a fajta megválasztás a gyümölcs beltartalma miatt, mert ezt igényeli a földolgozóipar, mert ezek a fajták, amiket én termelek, speciális programra vannak előlátva, a C-vitamin és a pektin anyag kivonására."

Vajdaságban mintegy 5000 hektáron termelnek alternatív növényeket, ez a terület évről évre növekszik, köszönve az egészséges táplálkozásra és életmódra való törekvésnek – mondta Vladimir Sikora, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet részlegvezetője.

"Az alternatív növények termesztése iránt leginkább a kis földterülettel rendelkező birtokok, a kis és közepes gazdaságok érdeklődnek, akik arra törekszenek, hogy kis területről több munkaerőt befektetve elfogadható jövedelmet valósítsanak meg."

Az alternatív növények sorából az ipari kender és a lenmagtermesztés kezd fellendülni, mert a belőle sajtolt olaj kiváló beltartalmi értékű és a piacon is keresett.