Kúlán és Szivácon is járt Magyar Levente (videó)

Nyugat-Bácskában, Kúlán és Szivácon bíztatta pályázásra Magyar Levente, Magyarország gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a szórványmagyarságot ma délelőtt. Kúla Községben mintegy 3000 magyar ajkú lakos él, többségük Kúlán, főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Szivácon a 9000 lakosból mindössze 350 magyar. A legnagyobb gondot az asszimilálódás, a magyar nyelvismeret elhalványulása okozza. A településen 15 éve nincs magyar iskola. A Prosperitati Alapítvány arra bíztatta a lakosságot, hogy igényeljék a magyar állampolgárságot és vegyenek részt a pályázatokon. Plusz 5 pontot kapnak az először pályázók, valamint a szórvány településeken élők. Kúla Községben mintegy 3000 magyar lakos él, többségük fő vagy mellékállásban mezőgazdasággal foglalkozik. A Prosperitati Alapítvány pályázatain eddig is részt vettek, és ez alkalommal ugyancsak nagy az érdeklődés. Víg Nándor, Kúla: "Én foglalkozok ilyen kertészettel, veteményekkel, a vöröshagymától kezdve a babig, borsóval is, a piacon értékesítem, meg van jószág is, nem mondom, hogy nincs, vannak hízók, abból lesz majd hagyva egy anyakoca, ami érdekelne az a permetezőgép." Valka Károly, alpolgármester, Kúla: "Több mint ötvenen pályáztak, pontos adataim nincsenek, de ami jó és aminek örülünk, 24-en kaptak Kúla Községben támogatást." A Kúla Községhez tartozó Szivácon mintegy 9000 lakos él, közülük mintegy 5 százalék, azazz 350 személy magyar. Sok a vegyes házasság, egyre kevesebben beszélnek magyarul. Túri László, Szivác: "A fiatalok nem vándorolnak el, itthon dolgoznak, van aki a földön, van aki... Jól van, én keverem kicsit a beszédet, mert a menyem mindketten más nemzet, szerbek és akkor mostmár nagyon nehéz a magyar nyelv, a gyerekek is otthon szerbül beszélnek." Lavro Vulić Emma, sziváci elnök,VMSZ: "Az a legnagyobb problémánk, hogy szórványban élünk, és hogy nem tudunk érvényesülni, mint magyarok, az a legnagyobb gondunk, magyar iskola már nagyon régen nincs Szivácon, vegyes házasságok, az asszimiláció a legnagyobb gondunk."



A pályázatok elbírálásánál előnyt jelenthet, ha valaki szórvány településről pályázik. Juhász Bálint, ügyvezető, Prosperitati Alapítvány: "Ez 5 pontot fog jelenteni mindenki számára, tehát mindenki, aki nem olyan közegben él ahol a magyarság relatív vagy abszolút többségben él, egy előnyt fog kapni." A Magyar Kormány támogatásával a Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázatok célja a szülőföldön maradás esélyeinek, az itt élők életszínvonalának, üzleti, gazdasági érdekérvényesítő és érvényesülési lehetőségeinek növelése. Ezeket az esélyeket minden vajdasági magyar számára meg szeretnék adni - mondta el körútján Magyar Levente, Magyarország gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára. "Az nekünk egy fontos célunk, hogy főleg a szórványt megszólítsuk, akár azokat a szórvány magyar településeket, ahol néhány család él csak, de tartják a magyarságukat, ha nem is beszélik már jól a magyar nyelvet, de az identitás megvan és az már csak gyakorlatilag idő kérdése, meg akarat kérdése, hogy a nyelvtudást felhozzák egy olyan szintre, ami lehetővé teszi a pályázati feltételeknek való megfelelést." December 6-án a szabadkai magyar főkonzulátus kihelyezett konzuli fogadónapot tart Kúlán, ahol igényelhető a magyar állampolgárság. A Kúla Községhez tartozó településekről az érdeklődők a Prosperitati topolyai irodájában nyújthatják be pályázataikat.