Lakáshitel: Igen vagy nem? (videó)

A kedvező piaci helyzet és az alacsony kamatok miatt növekszik a lakáshitelt igénylők száma Szerbiában. A tavalyi évben ötven százalékkal növekedett a bankokkal kötött szerződések száma az azt megelőző évhez viszonyítva. Ez azonban még így is jelentősen elmarad a gazdasági válságot megelőző időszakhoz képest. Bár egyre több az eladó ház Zentán, vevőből egyre kevesebb van, hiszen minimálbérért nem kaphatunk lakáskölcsönt. Az Európai Központi Bank intézkedései miatt jelenleg Szerbiában is igen kedvező kamattal lehet lakáskölcsönt igényelni. A 10, 20 vagy 30 évre felvett hosszú távú kölcsön esetén a kamat 2,5 és 3,25 század százalék között mozog, attól függően, hogy fix vagy változó kamatozású kölcsönről beszélünk. A havi részlet egy 15-20 ezer eurós kölcsönnél már bőven meghaladja a 100 eurót. Olgica Kozić, Zenta: „Rendszeresen fizetjük, dinárban számolják el, de az euróhoz képest fizetjük, tehát ahogyan alakul az euró árfolyama, mi dinárban fizetjük havonta.” Vannak azonban, akik nem is gondolnak a bankkölcsön lehetőségére. Horváth Endre, Zenta: „Föl se vetődik, hogy ilyen jelleggel hozzájuk forduljak, nem a bizalom hiánya, számomra ez nem létezik.” A lakáskölcsön hosszú távú elkötelezettséget jelent és a magas fix költségek miatt csak 10 ezer euró felett éri meg. Ez alatt más kölcsönök is vannak. Hugyik Richárd, Zenta: „Négy évig laktunk albérletben, és úgy döntöttünk, hogy szülői segítséggel lakást tudunk vásárolni, amelynek nagy részét ki is tudtuk fizetni, a fennmaradó részre készpénzhitelt vettünk fel, mert úgy ítéltük meg, hogy ez fogja lehető legjobban megoldani az előállt helyzetet.”



A lakáskölcsön akkor éri meg igazán, ha a kölcsön részlete kisebb, mint a lakbér. Mihajlo Šuković, Zenta: „Mit tanácsoljak fiatal házaspároknak? Egyszerűen mielőtt belevágnak az egész történetbe, jól járják körül a dolgot, egyszerűen kérdezzék körbe az összes bankot, minden ajtón kopogtassanak be és keressenek válaszokat.” Bár a kölcsönre vásárolt ingatlanok száma növekszik, messze nem éri el 2008-as szintet. Kelemen Attila, ingatlanközvetítő: „Az ingatlanoknak körülbelül a 20 százaléka lett eladva lakáskölcsönre. Ez valamekkora növekedést jelent a 2015-ös évhez képest, tehát körülbelül szerintem 70-80 százalékkal több lakáskölcsön volt 2016-ban, mint 2015-ben, de ez még mindig sokkal elmarad a 2008-as évhez képest, amikor a legtöbb lakáskölcsön volt, szerintem akkoriban háromszor, négyszer ennyi volt, mint most.” A tapasztalat azt mutatja, hogy alaposan át kell gondolni a lakáskölcsön felvételét, és ez nem csak nálunk, hanem nyugaton is nagy felelősséggel jár.