A méhekre is oda kell figyelni a forróságban
Augusztus elsejével megkezdődött az új méhészeti év. A gondos gazdának most kell körültekintően felkészítenie az állományt a teleltetésre, védekeznie a különféle betegségek ellen. A rendkívüli szárazságot a méhesek is megsínylették.
Külön tartályból isszák a vizet a méhek a nagy hőségben. A forróságban a hordáshoz és a megmaradáshoz nagyon fontos a vízutánpótlás, különben az ősz és a tél folyamán gondok adódhatnak a kaptárakban. Sarok Ferenc, temerini méhész: „Ilyen nagy szárazságban a méhek naponta másfél liter vizet is elfogyasztanak, és ha nincs elegendő nedvesség, az anya képes leállni a petézéssel, mert nem csak az élelem, ugyanúgy a víz is kell nekik. Különösen, ha nagy meleg van, a vizet behordják, és azzal hűtik magukat, és ajánlatos, aki nem bírja, hogy fák alá tegyék a méhest, akkor a méhek tetejére lehet zöldet vagy bármit, amivel megvédjük őket a nagy forróságtól.”
A forróság a mézhozamra is negatív hatással van, de akinek sikerült jó helyen elhelyezni a méhest, némi nedűt is pörgethetett. Góbor Sándor, temerini méhész: „Nem költöztetem, itt a környékben, amit összeszednek, azt összeszednek, itt senkinek nincs méhe, csak nekem, és nem ez a fő foglalkozásom, ez csak olyan öröklés.”
A fiatalok kedvét szegheti a vállalkozással járó számos nehézség és kihívás, az egyesület oszlopos tagjai azonban igyekeznek lendületet adni a további munkához. Babkovics Zoltán, a temerini Szigeti Sándor Méhészegyesület elnöke: „Mindenféle szaktanáccsal fogunk belesegíteni nekik, hogy mit csináljanak és hogyan cselekedjenek, hogy hogyan maradjon meg az a kis méhállomány, amivel foglalkoznak.”
Szerbia teljes méztermelése kilencezer tonna körül mozog. Évről évre növekszik a kisebb, családi állományok száma, hiszen a fiatalok munkavállalás céljából, köszönve a támogatásoknak, igyekeznek megalapozni saját jövőjüket. A méz nagybani, kiviteli ára 2-3 euró, a piacokon viszont 600-700 dinárért is el lehet adni kilóját.
