Mindenütt bajban vannak a parasztok

Kevesebb támogatás, üres államkassza, aszálykár. Ezzel kell idén szembenézniük a szerbiai termelőknek. Ivica Dačić szerb miniszterelnök kijelentése szerint a vonatkozó jogszabályok miatt a köztársasági kormány nem nyilváníthatja természeti csapássá Vajdaságot és az egész országot sújtó aszályt. A helyzet külföldön sem jobb. Az adorjáni Borsos Csabát közel fél éve mutattuk be a Pannon RTV-ben. A március végi gazdatüntetés szervezője egyedüliként jutott el traktorával a szerb parlament épülete elé, ahol átadta a követeléseket az illetékeseknek. Az akkori mezőgazdasági miniszterrel, Dušan Petrovićtyal nem sikerült megállapodni. A kormány és a termelők a májusi választások előtt jutottak egyezségre. A korábbi 14 ezer dináros hektáronkénti támogatás helyett azonban csak 12 500 dináros támogatást ígértek, azzal, hogy levonják belőle az üzemanyag-támogatást és a tavaszi vetés előlegét.



Szegény embert még az ág is húzza – nem hiába tartja a közmondás. Igaz ez a termelőkre is. Amellett, hogy a kormány által ígért támogatást sem kapták meg, az idei szárazság okozta károk miatt veszteséges évet zárnak. Július végén Csantavérre látogattunk, az ottani határkép is siralmas. Zabos Árpád, a Termelők Klubjának elnökségi tagja akkor így nyilatkozott: „A károk a 100 százaléknál indulnak, és visszafelé az 50-nél fejeződnek. Lesznek olyan parcellák, ahol nulla termés várható. Nincsenek pontos felmérések, de a csantavéri határban is vannak olyan területek, ahol a termés nulla, semmi.” Eközben a felmérések szerint Vajdaságban több mint egymilliárd eurós lehet a kár. Ivica Dačić kormányfő a hónap közepén kijelentette, a szerb kormány a törvényes rendelkezések értelmében nem nyilváníthatja az aszályt elemi csapássá, azonban egyelőre nem veti el a kárpótlás lehetőségét sem. Dačić kijelentésére reagálva Fremond Árpád azt mondta: a kormánynak minél előbb megoldásokat kell javasolnia az aszály okozta károk tekintetében. A VMSZ-es köztársasági parlamenti képviselő szerint ugyanis a termelők lassan kifutnak az időből. „A kormánynak azon kellene gondolkodnia, hogy kedvezően jussanak a gazdák műtrágyához. Nem lesz pénzük, hogy befektessenek” – hangsúlyozta a politikus. A termelőknek nincs idejük várni. Itt a szeptember vég, október eleje. Lassan kezdődik a következő termelési év. A helyzet máshol sem jobb. A székelyföldi termelők is 100 százalékos kárról beszélnek – mondta Török Jenő, Hargita Megye vezérigazgatója. „A csapadék hiány nagy volt, közrejátszott a magas hőmérséklet, az utolsó 50 év legromosabb mezőgazdasági éve elé nézünk” – emelte ki Török Jenő. Székelyföldön a burgonya esetében több mint 50 százalékos a kár. A térségben csapadék helyett legtöbbször jég esett. A székelyek szerint nem volt érdemes learatni a búzát, többe került ugyanis maga a kombájnozás, mint amennyi jövedelmet hozott a termés.