Mit hozhat a szerb gazdaságnak a szabadkereskedelmi megállapodás Kínával?
Vajon a szabadkereskedelemi megállapodás javíthat-e majd a további mutatókon? Ugyanis az egyezmény aláírásának bejelentése azt jelenti, hogy ezek az eredmények összességében és az export szerkezetét tekintve még jobbak lehetnek.
A Kínával kötött szabadkereskedelmi megállapodás logikus folytatása lesz a régóta fennálló kapcsolatoknak az „Öv és út” kezdeményezés elindításával, majd az Átfogó Stratégiai Partnerség 2016-os aláírásával, amellyel Szerbia felkerült Kína partnereinek térképére. 2019-től a növény- és állat-egészségügyi bizonyítványokat harmonizáló megállapodások lehetővé tették a mezőgazdasági termékek, elsősorban a sertéshús exportját. Tatjana Matić kereskedelmi, turisztikai és távközlési miniszter szerint minden szakminisztériumnak és a többi illetékes intézménynek is véleményt kell nyilvánítania a szóban forgó megállapodásról, hogy az mekkora mértékben hasznos Szerbia számára.
Kevés ország büszkélkedhet szabadkereskedelmi megállapodással Kínával, körülbelül 30, mindenekelőtt kelet-ázsiai országok, az európai országok közül pedig csak Svájc és Izland. A Kereskedelmi Kamara arra figyelmeztet, hogy nagy a szakadék gazdaságaink között - mondja Mihailo Vesović, a kamara Stratégiai Elemzési Szektorának igazgatója.
Kínából elsősorban orvosi berendezéseket, telefonokat és egyéb elektronikai berendezéseket importálunk, Szerbia kivitelét pedig az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékeket képezik. Aleksandar Marković, a Budimka vezérigazgatója azt állítja, hogy termékeik, gyümölcsleveik csoportjára a Kínába irányuló kivitel vámtétele 20-30 százalék között mozgott.
A szabadkereskedelmi egyezmény csak a hazai termékek exportjára nyújt lehetőséget, ami azt jelenti, hogy a termékek minimum 50 százaléka hazai alapanyagból kell, hogy készüljön. Predrag Bjelić, a Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a kétoldalú megállapodások inkább csak kiegészítést jelentenek.
Amikor a szabadkereskedelmi egyezményről beszélünk, az nemcsak a mezőgazdasági termelőket érinti, a borászokat, a szőlősgazdákat, hanem a pálinkakészítőket, és másokat is, akik nagy mennyiségű árut értékesíthetnek az igényes, de hatalmas kínai piacon. Az új befektetők számára az egyik legjobb befektetési hellyé válhat Szerbia a térségben a vámkedvezmények miatt. Fontos kérdés azonban, hogy az egyezmény hozadékaként nem árasztják-e majd el Szerbiát az olcsó, kétes minőségű kínai termékek.