Szerbia megnyitotta kapuit a külföldi malacbehozatal előtt
A legfeljebb 50 kilogramm súlyú hízómalacok behozatalára kivetett vám eltörléséről szóló kormányhatározat az illetékes tárca szerint lehetővé teszi az elmúlt tíz évben, szinte megsemmisült állatállomány helyreállítását. Miközben az állam ezzel az intézkedéssel próbálja fellendíteni a sertéshizlalást, a mezőgazdasági termelők egy része úgy véli, hogy nem ez a legjobb megoldás, mert így tovább gyengítik a hazai állattartókat.
A palánkai Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke szerint a hazai sertéstenyésztés az elmúlt tíz évben nagy változásokon ment keresztül. Elmondta: 2010 előtt a kistermelők körében volt leginkább elterjedt a sertéstenyésztés. Az elmúlt években viszont a vágóhidak is elkezdtek tenyésztéssel és nagybani hizlalással foglalkozni, így a kialakult monopolhelyzet miatt az árakat is ők kezdték el diktálni. Ma már bátran kijelenthetem, hogy az óriások a termelés 75%-át, a kicsik pedig legfeljebb 25%-át birtokolják – emelte ki az egyesület elnöke. Szerinte: az állattenyésztési alapállomány javítása szükségszerű, de a hazánkba vámmentesen bekerülő sertések talán néhány száz telepen javítanak a helyzeten, de több mint tízezer farmon, illetve tenyészetben katasztrofális hatást fejtenek ki. Arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkoznak a kisebb farmok is húsfeldolgozással azt válaszolta, hogy a szerbiai piacot elárasztják az olcsó áruk, a hazai minőségi termékekre pedig nincs igény, mert a vásárlók pénzügyi helyzete sem mondható kielégítőnek.
