Magyar-szerb irodalmi kapcsolatokról szóló előadás volt Magyarkanizsán
A József Attila Könyvtárban, két nyelven megtartott irodalmi estet magyar és szerb ajkú polgárok kísérték figyelemmel.
A szabadkai Baráth László és a zentai Petar Terzić Nemzetek együttélése: Magyar-szerb irodalmi kapcsolatok elnevezésű összeállítását hallgathatták meg az érdeklődők, amely a két nép történelmi kapcsolatain alapuló irodalmi összefonódásáról szólt. Ezek az irodalmi kapcsolatok a 19. században voltak a legerőteljesebbek - mondta Baráth László szabadkai zenepedagógus és művészettörténész.
Baráth László, zenepedagógus-művészettörténész, Szabadka: „Felfedeztem, mivel nagyon sokat olvasok mindkét nyelven, hogy az eredeti nyelv az a legegészségesebb és legérdekesebb, de ugye a 19. században, főleg a költészetben, a lírában, a prózában kevésbé, keresztül-kasul fordították egymást a költők. Én itt Aranyra, Zmajra, Petőfire gondolok.”
A téma nagy kihívás volt, amely történelmi és irodalmi ismereteket is megkövetelt - nyilatkozta a zentai Petar Terzić helytörténész, a Szerb Matica külső munkatársa.
Petar Terzić, a Szerb Matica külső munkatársa, Zenta: „Évszázadok óta élünk ezen a területen. Kevesen tudják, milyen régiek ezek a kapcsolatok, akár az irodalomban, főleg pedig a történelemben, ezért úgy gondoltam, nem törekszem kimondottan az irodalmi oldaláról bemutatni ezt, van nekem egy utam, hogy úgymond hogyan népiesítsem, hogyan hozzam közelebb a témát a hallgatósághoz.”
A rendhagyó irodalmi esten a szabadkai Lengyel Klementina szegedi bölcsészhallgató mondta el a magyar verseket és a szerb versek magyarra fordított változatát, míg a szerb nyelvű, illetve szerbre fordított magyar költeményeket maguk az előadók tolmácsolták. A József Attila Könyvtár rendezvénye a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával jött létre.
