Felavatták Szent István szobrát a Kátai Tanyán
A fafaragó kikötése az volt, hogy legalább százéves akácfa legyen az alapanyag. Kátai Géza tulajdonos legidősebb akácfája csak harminc éves, így az egyik barátjától kért segítséget.
„Varga Péter, kint a tanyán, azt mondta: nekem még öregapám ültette valamikor nagyon réges-régen, legalább százhúsz éves, megfelel? Felajánlotta, hát örömmel fogadtam, elhoztunk onnan, kimentünk a tanyára, elhoztuk, tényleg annyira kemény volt, hogy alig tudta a fafaragó Szögi Rudi, aki sajnos nem tudott itt lenni most, de lélekben ő is itt van.”
Kishegyesen eddig nem rendeztek Szent István-napi ünnepséget. A szoboravatással kötötték össze az első ilyen eseményt.
Szőke Anna, szervező, néprajzkutató, Kishegyes: „Nekem egy nagyon komoly elképzelésem, nagyon komoly tervem, hogyha nem is ilyen nagy horderejű rendezvényt csinálunk, mint most, de tudatosítanunk kell az emberekben, a kishegyesi lakosokban is, hogy volt nekünk és van nekünk egy Szent István királyunk, államalkotónk, és meg fogjuk szervezni.”
Szent István király szobrát Pásztor István, a Vajdaság Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke leplezte le.
Hajnal Jenő, elnök, MNT: „Jó magyarnak lenni ezen a tájon, és öröm fiatalnak lenni, hogyha azokat az értékeket, amelyeket Szent István ránk hagyott megőrizzük, és hittel, reménnyel, bizakodással és elkötelezettséggel tovább tudjuk örökíteni.”
Egy szobor elkészítésének ötletétől a felavatásáig hosszú út vezet, ezért ez ritka és szép esemény. A szobor nem csak egy személyt, hanem egy eszményt testesít meg - mondta Pásztor István, a Vajdaság Magyar Szövetség elnöke.
„Fontos, hogy újabb köztéri Szent István szobor jött létre, mert az, amit mi Szent Istvánnak tulajdonítunk, az ahogy mai szóhasználattal az ő teljesítményét, az ő politikusi államférfiúi krédóját meg lehetne fogalmazni, az aktuális ma is. Ezer évvel ezelőtt is az volt a feladat, hogy megőrizze a magyar nemzetet identitásában magyarként, a saját földjén, a saját szülőföldjén.”
A szoboravatás után Brasnyó Ferenc kishegyesi katolikus plébános szentelte meg az új kenyeret, Orosz Attila bácskai református esperes megáldotta a jelenlévőket.
