Mit hoz a Szerbia Kulturális Fővárosa cím Nagybecskereknek?

Az erről szóló szerződés minapi aláírása után a Bega-menti városban máris munkához láttak, hogy minden kész legyen a 2025. március 21-i megnyitóra.

Nagybecskerek Önkormányzata, de a város közvéleménye is megelégedéssel fogadta a bíráló bizottság döntését, amely nyolc pályázó közül választotta ki Nagybecskereket. Gazdagodik a város művelődési élete, a felújított kultúrértékek pedig a jövőben is ezt a célt szolgálják majd.

Dorogi Endre, Nagybecskerek: „Szép, hogy ezt a titulust elkaptuk 2025-re. Csak kérdés, hogy mennyire lesz az maradandó. Szép a kulturális események rendezése, csakhogy illene egy kicsit befektetni mindegyik fontosabb kulturális emléképületre, úgy mondván, a színháztól, a gimnáziumtól, a templomtól kezdve, és még egyéb ilyen hasonló intézménybe, mert valójában ráfér mindegyikre egy kis komolyabb tatarozás, és ez gondolom egy jó lehetőség, alkalom, hogy a városunk pénzhez jusson, kicsit ezeket az épületeket rendbe hozza. Bízom abban, hogy az ilyen kulturális megjelenések, manifesztációk meglesznek. Csakhogy legyen egy kis maradandó nyoma is annak.”

A jövő évre a legnagyobb reményekkel a város színházában tekintenek, hiszen az ország legrégibb színházépületén több mint negyven év után végeznek majd komoly felújítási munkálatokat.

Jenovay Lajos, társulatvezető, Madách Amatőr Színház, Nagybecskerek: „A Madách Színháznak is helyet ad, otthona. Úgyhogy magyar vonatkozása is van ennek az épületnek, egyrészről. Másrészről, viszont a városban, és nem csak a városban, hanem az ország legrégebbi színházterme, színházépülete. 1839 óta működik színházként. És az utóbbi, az utolsó nagyobb felújítás már most csak a múlt század nyolcvanas éveiben volt. Akkor nyerte el a külső homlokzat is a mai alakját. Ugyanis kétemeletű, akkor kapta ezt a második emeletet. Addig csak egyszintes volt. És természetesen akkor volt magának a színházteremnek is a felújítása. Ugye ez most már lassan több mint negyven éve volt, és a színházterem felújításra szorult. Volt már a korábbi évek során, hogy be kellett szüntetni a munkát a nagyteremben, tekintettel, hogy bizonyos díszítő elemek leestek. Beázások voltak. És amíg ezek a munkálatok folytatódtak nem volt biztonságos a használata. Most, manapság, az év folyamán megkezdődik a színházteremnek a felújítása, és reményeink szerint a színházterem ismét a régi pompájában fog fényleni. És természetesen ez rögtön bizonyos korszerűsítést is vonz, hoz maga után. És hát, hogy szépen is, de valahogy kellemesebben is használhatjuk majd ezt a termet, ezt a területet, amely a nagybecskereki művelődési élet egyik kincse.”

Az elkövetkező szűk egy év alatt Nagybecskereken tucatnyi, zömében a kulturális életet szolgáló beruházást valósítanak majd meg. Érdeklődéssel várják a városháza felújítását is, hiszen a Zsolnay cseréppel borított tetőzet felújítása, illetve a barokk-terem restaurálása után a becskerekiek elé majd egy szebb városkép tárul majd.

Miodrag Grubački, helytörténész, Nagybecskerek: „Torontál Vármegye egykori székhelye az egyik legértékesebb építészeti öröksége nemcsak Nagybecskereknek, hanem az egész vidéknek is. 1820-ban épült Fisher József budapesti építészmérnök tervei alapján, majd 1887-ben felújították és kibővítették, barokk stílusban, úgyszintén budapesti építészek, Partos Gyula és Lechner Ödön tervezésében. A város közismert jelképe és értéke biztosan megkapja a helyét a 2025-ös kulturális programokban. Az épület felújítása már elkezdődött: tavaly restaurálták a főbejárati ajtót. Folyamatban van a városháza kertjének a felújítása, amely egy különleges tér. Az épület nagyterme pedig az ország egyik legszebb barokk stílusú terme. Mindezeknek a tereknek meglesz a maga helye a programban, amely még nincs véglegesítve, de mindenképpen annak egy jelentős része majd itt zajlik.”

A városháza udvarában már folynak a munkálatok. Felújítják a szobrokat, az 1889-ben megépült sétánykoncertek pavilonját, a járdát. Új tartalmakkal, a többi között egy nyári színpaddal, nyílttéri sakktáblával és kávézóval is bővítik.

Miodrag Grubački, helytörténész, Nagybecskerek: „Amikor 1887-ben befejeződött a megyeháza felújítása és kibővítése, akkor megépült a déli szárnya, és egy zárt tér született meg, ami lehetőséget kínált egy zöldövezet létrehozására. Ezt a feladatot budapesti kertészek vállalták. Így létrejött a megyeháza kertje, amely védelem alatt van. A megyeháza udvara kezdetben a közigazgatási dolgozók pihenésére szolgált, majd idővel megnyílt a polgárok előtt is. Ma is a nagybecskerekiek egy kedvező kikapcsolódási helye, egy zöld oázis a város központjában.”

A kulturális programok összeállítása még folyamatban van. Tekintettel arra, hogy többnemzetiségű környezetről van szó, azt remélhetőleg a kulturális kínálat is tükrözi majd.

Jenovay Lajos, társulatvezető, Madách Amatőr Színház, Nagybecskerek: „Ami a Madáchot illeti, a mi leadott programunk az egy előadásnak az elkészítése, tulajdonképpen a rendes tevékenység, egy előadásnak a bemutatása. Valamint, amit ezen kívül szeretnénk, egy nemzetközi amatőr színjátszó találkozót szervezni. Ha sikeres lesz, akkor ebből lehet, hogy nem lenne rossz esetleg egy hagyományt is teremteni. Tekintettel arra, hogy a Madách itt, a városban már 1952 óta folyamatosan működik. Szóval egy igen nagy múltja van. És valahogy, hogyha tudnánk beszervezni, és mindig egy házigazdái lennénk egy ilyen regionális színháznak, hiszen tulajdonképpen itt nagyjából kisebbségi színházakról lévén szó, tekintettel, hogy a környező országokban is a magyarság a kisebbségi létben működik, és az amatörizmus mindig a kisebbségnek a berkeiben sokkal népszerűbb, és sokkal nagyobb hagyománya van.”

A Madách Amatőr Színház mellett remélhetőleg a város művelődési életében részt vevő többi magyar szervezet is szerepet kap majd a programokban.

Jenovay Lajos, társulatvezető, Madách Amatőr Színház, Nagybecskerek: „Itt van a nagybecskereki, a muzslyai Petőfi ME, természetesen a Madách Színház, akkor itt van a városunkban az Emmanuel kamarakórus, aki szintén folyamatosan működik. Úgyhogy szerintem ott van még Muzslyán a Sziveri János Művészeti Színpad is, akiknek a munkájukon szintén nagy hangsúly van. Tekintettel, hogy a városunk, Muzslya, de a városunk szülöttének az emlékét őrzik, és hogy az Ő költészetét népszerűsítik, ami tulajdonképpen sajnos szerintem külföldön és Magyarországon sokkal ismertebb, mint itt, a saját szülőföldjén. Úgyhogy szerintem akár erre is rá lehetne világítani.”

Jelentősebb beruházás lesz még a Kortárs Művelődési Központ létrehozása, amely a felújítás alatt álló egykori szakszervezeti székházban kap helyet, valamint a Kultúrközpont nyári színpadának a felújítása is. A városközpont magyar vonatkozású épületei közül a református templom igényelne komolyabb felújítást.