Átadták a KFOR parancsnokának a kérelmet, hogy Szerbia biztonsági erőket küldjön Koszovóba

Miloš Vučević szerbiai védelmi miniszter értesítette Aleksandar Vučić szerb elnököt és Ana Brnabić kormányfőt arról, hogy ez megtörtént.

A tárcavezető elmondta, hogy a szerbiai katonaság és a belügyminisztérium 1000 tagját küldenék a térségbe.

A szerb kormány úgy döntött, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök bejelentésével összhangban kérést küld a NATO koszovói békefenntartóinak a szerb biztonsági erők Koszovóba történő visszatérésének engedélyezésére.

A szerb elnök az RTS-en beszélt a kormányülést követően, amelyen ő is részt vett, és hozzátette: a fegyveresek oda küldését az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata lehetővé teszi, de nem bízik abban, hogy Belgrád megkapja az engedélyt.

A szerb kormány egyhangúlag fogadta el azt a döntést, hogy kérvényezzék a NATO koszovói békefenntartó haderejétől, vagyis a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet miatt szerb rendőrök és katonák mehessenek a térségbe.

Ez az első alkalom, hogy a szerb-koszovói háborút követően, az ENSZ BT 1244-es határozatának megszületése után ilyet kér a belgrádi vezetés. Korábban Zoran Đinđić kormánya már fordult egyszer a Biztonsági Tanácshoz, de akkor nem kérte a fegyveresek visszatérésének a lehetőségét – mutatott rá Aleksandar Vučić köztársasági elnök. „Úgy gondoljuk, hogy ebben a pillanatban ez a szerb lakosság megóvása miatt lenne fontos, és elsősorban azért, amiért ezt az 1244-es határozat lehetővé is teszi, ez pedig annak a védelme, amit ők határátkelőknek, mi pedig adminisztratív átkelőknek hívunk. Különösen Jarinjénél és Brnjaknál lenne fontos, mert ez jelentősen csökkentené a feszültségeket, és ez szerintünk jó döntés lenne.”

A szerb elnök azonban azt is hozzátette, nem számít arra, hogy jóváhagyják a kérelmet, noha az bizonyosan csökkentené a térségben a feszültséget. Emlékeztetett arra is, hogy a koszovói helyzetet hat nemzetközi egyezmény alapján is meg lehetne oldani, ám a koszovói fél egyáltalán nem tartja tiszteletben sem az ENSZ Alapokmányát, sem az ENSZ BT 1244-es határozatát, sem a kumanovói katonai-technikai egyezményt, sem a brüsszeli megállapodást, sem a washingtoni megállapodást, sem pedig a szaloniki kiáltványt, és most még egy lisszaboni kiáltványt is készít Szerbia.

„Amikor megkérdeztem – ahogy mi szépen nevezzük – a nemzetközi közösség képviselőit, hogy mondjanak csak egyet ezen megállapodások közül, amelyet tiszteletben tartanak és tiszteletben fognak tartani, azt a határozott választ kaptam, hogy „hát, egyiket sem”. Igen, egyiket sem. Mi azt tartjuk tiszteletben a megállapodásokból, ami nekünk megfelel.”

A szerb elnök azt is közölte, a nemzetközi közösség már egyáltalán nem titkolja, hogy csak azért kellenek ezek a megállapodások, hogy az aláíró Szerbia kötelezettségeket vállaljon, míg a külföldi felek csak válogatnak a magukra vállalt kötelezettségek közül. Az úgynevezett francia-német megállapodással kapcsolatban Aleksandar Vučić elmondta, az azért nem elfogadható, mert abban Koszovó független államként szerepel, és azt is leszögezi, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.