Az EU elkötelezett a bővítés mellett, de konkrét dátumról nem született döntés

Ezt erősítették meg az unió vezető képviselői a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. Konkrét csatlakozási dátumról nem született döntés.

Az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozója is egy fontos üzenet, amelyet az unió közvetít a régió felé - mondta az eseményen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

„A Nyugat-Balkán az Európai Unióhoz tartozik, szeretnénk őket az EU-ban tudni, egy európai család vagyunk. Ugyanazon a történelmen osztozunk, ugyanazon értékeken, és mélyen meg vagyok győződve arról, hogy ugyanaz a sorsunk is. A hat nyugat-balkáni ország nagy utat tett meg, óriási erőfeszítéseket és reformokat hajtottak végre. Tudom, hogy még dolgozni kell, például a jogállamiságon, az igazságszolgáltatáson, a média szabadságán, csak hogy néhányat említsek. De azt hiszem, el kell ismernünk a múltban tett erőfeszítéseket és az elért előrehaladást is.”

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országoknak követniük kell az európai értékeket.

„Az első nagyon fontos pont az alapvető értékek, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Ez az európai projekt DNS-e. Ez a 27 tagállam között is rendszeresen fontos téma. Vannak vitáink, politikai vitáink ezekről a témákról annak érdekében, hogy lássuk, hogyan érhetünk el nagyobb előrelépést, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy mindannyian követjük, és tiszteletben tartjuk ezeket az alapvető elveket.”

Az eseményen Aleksandar Vučić is részt vett. A szerb államfő szerint az egyes tagállamok gyorsítanák a bővítési folyamatokat, míg másoknak szkepticizmus tapasztalható.

„Azt kell mondanom, hogy a csehek és a magyarok különböző elképzelésekkel, egyik a Schengen, másik a csatlakozás felgyorsítása mellett érvel, de a geopolitika és geostratégia is fontos szempont. A görögök és mások is sokkal nyitottabbak, egyesek zárkózottabbak, de el kell ismernem, hogy sokkal nagyobb volt a támogatás, mint Szófiában.”

A szlovéniai eseményen Angela Merkel is ott volt. A leköszönő német kancellár szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán Európához tartozik, de a régióra vonatkozó konkrét csatlakozási dátum meghatározását nem támogatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint kevésbé a bővítés, sokkal inkább az energiaárak körül alakult ki a leghevesebb vita. A kormányfő Facebook-posztjában azt írta: „Megvédjük a rezsicsökkentést!”

Az Európai Unió pedig továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását - erősítették meg az uniós kormányfők. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig is 3,3 milliárd euróval járult hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa a tanácskozásra érkezve amellett érvelt: az EU-nak elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.

„Vezetőink nem csupán megerősítik, hanem nagyon is világossá teszik, hogy elkötelezettek vagyunk a Nyugat-Balkán Európai Unión belüli teljes integrációja és tagsága mellett. Ezért felelősséget kell vállalnunk és döntéseket hozni, ami azt jelenti, hogy megnyitjuk az első kormányközi konferenciát Észak-Macedóniával és Albániával, megnyitjuk a tárgyalási klaszterokat Szerbiával, és hogy felgyorsítjuk munkánkat annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovina tagjelölt legyen, és azt is, hogy a vízumliberalizációt teljesíteni kell Koszovóban.”

Horvátország továbbra is támogatja az uniós bővítést - mondta Andrej Plenković. A horvát miniszterelnök sürgette az Albániával és Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdését, illetve Bosznia-Hercegovinát is fontosnak nevezte, ahol sok horvát él, valamint Szerbia helyzetére is kitért.

„Fontos a nyitott kérdések megoldása, az együttműködés fejlesztése, a Horvátországban élő szerbekkel való minőségi kapcsolat, ami megvan, erősíteni a Szerbiában élő horvátok pozícióját. Fel kell hívni a figyelmet azokra a tankönyvekre, amelyben tagadják a horvát nyelv létezését, erre a témára felhívom majd a figyelmet. Emellett fontosak a szerb fél adatai, hogy folytassuk az eltűntek utáni kutatást. Ezt várják azok az anyák, apák, a feleségek és a gyerekek, akiknek hozzátartozóinak sorsát a háború lezárását követőn 26 év után továbbra sem ismerjük.”

A szlovéniai értekezlet résztvevői egyébként megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket.