Egy napon lesznek választások Magyarországon és Szerbiában
Április 3-án tartják az országgyűlési választást Magyarországon, a várakozások szerint azonos időben, mint Szerbiában. Áder János köztársasági elnök ugyanerre a napra írta ki a kormány „gyermekvédelmi” népszavazását is. A hivatalos választási kampány február 12-én kezdődik, akkortól gyűjthetnek ajánlásokat azok, akik indulni szeretnének. A külföldön élő magyarokra vonatkozó szabályok nem változtak: akiknek van magyarországi lakcímük, a külképviseleteken szavazhatnak, akiknek pedig nincs, levélben küldhetik el szavazatukat.
8,2 millióan járulhatnak az urnák elé április 3-án Magyarországon az országgyűlési választásokon és a gyermekvédelmi népszavazáson.
A FIDESZ Orbán Viktor évértékelővel indítja el hivatalosan a választási kampányt. A miniszterelnök február 12-én szólal fel a párt többi tagja, szimpatizánsai előtt. A kormánypárt addig is az elért eredményeivel hívja fel magára a figyelmet, összehasonlítja a jelenlegi helyzetet a 2021-es állapotokkal.
Egy korábbi országgyűlési ülésen az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök többek között ezt mondta: „Úgy látom, a tények se számítanak, a múlt se számít, mindenki azt mond, amit akar, össze-vissza beszélhet. Itt van például valaki, az átlagnyugdíjról beszél, ami szerinte csökkent, ez most 2021-hez képest 50 százalékkal nőtt. Valaki arról beszélt, hogy az ország tönkremegy gazdaságilag, a háztartások pénzügyi vagyona 2010-ben volt 30000 milliárd forint, most 21-ben pedig 70000 milliárd forint. Nem tudom, van-e értelme ezeket elmondani újra és újra, mert láthatóan a velünk szemben ülőket a valóság egyáltalán nem érdekli.”
Tanulni kell abból, ami 2010-ig történt, abból, hogy mennyi erőfeszítés kellett, hogy a hibákat ki tudjuk javítani, és ha már sikerült, nem fordulhatunk vissza oda, ahol megint csak bajok várnának ránk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában január 21-én.
„Most adjuk vissza a 13. havi nyugdíjat, a minimálbért folyamatosan tudtuk emelni és a különböző szakmacsoportok béreit, munkanélküliség helyett most már inkább munkaerőhiány van, az adókulcsok, melyek az egekben voltak európai összevetésben is kifejezetten jók, a növekedés pedig nem mínusz 2-3 százalék, hanem plusz 7. Tehát azt gondolom, hogy előre ment az ország. 12.53 És most jönnek azok, akik korábban, 2010-ig, baloldali politikusokként csődbe vitték az országot. És most azt mondják, hogy itt vannak, és készen állnak arra, hogy a választások után ők vegyék át az ország irányítását. Ez az én fejemben azt jelenti, hogy hátrafelé megyünk.”
Az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztást tartott tavaly szeptember és október folyamán, melynek első fordulójában Dobrev Klára – Karácsony Gergely – Márki-Zay Péter sorrend alakult ki. A második fordulóra Karácsony visszalépett Márki-Zay javára, aki így nyerni tudott 56,7 százalékos eredménnyel, elsősorban a budapesti eredményének köszönhetően. A hódmezővásárhelyi polgármester a 18 fővárosi választókerületből 17-ben győzött. Márki-Zayra 145 880-an szavaztak Budapesten, míg a DK jelöltjére, Dobrev Klárára 79 713-an.
Márki-Zay Péter gyakran a Facebook oldalán mondja el véleményét az országot érintő témákkal kapcsolatban, és itt válaszol a neki feltett kérdésekre és az őt ért vádakra. Leggyakrabban a jelenlegi kormányt kritizálja és egy miniszterelnök-jelölti vitát szorgalmaz Orbán Viktorral. „Nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy az ellenzéknek milyen tervei vannak a jövőre nézve, hogy mitől lesz jobb ez az ország, hogy a kampány hogyan alakul, mik a főbb nehézségek, de nyilván a külpolitika is érdekelte őket. Mi a véleményünk például Orbán látogatásáról Putyinnál, illetve az ukrán helyzetről, az érdekelte őket nagyon.”
Több mint 420 ezer külhoni magyar is szavazhat az anyaországi választáson. Aki részt vett a 2018-as voksoláson, már szerepel a névjegyzékben, aki viszont nem, de most szeretne, annak március 9-ig el kell küldenie a regisztrációs kérelmét a Nemzeti Választási Irodába. Szavazhatnak a külföldön tartózkodók is, a korábbinál huszonnyolccal több helyszínen, vagyis összesen 146 külképviseleten. Ha valaki a választás napján nem tartózkodik Magyarországon, március 25-ig kérheti, hogy külképviseleten szavazhasson.
Pásztor István szerint az ellenzéki előválasztásokon a jelöltek maguk bizonyították alkalmatlanságukat, komolytalanságukat. Úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban látottak tragikomikusak, és emlékeztetett rá, hogy kizárólag a jelenleg hatalmon lévő erő tudja folytatni az eddigi nemzetegyesítő munkát.
A VMSZ elnöke hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a vajdasági magyarok is részt vegyenek a magyarországi parlamenti választásokon. „A Fidesz-KDNP által vezetett ország, illetve kormány - ezzel a politikai erővel ezt biztos, hogy folytatni tudjuk. Ha ne adj' Isten nem ez a politikai erő nyerne a jövő évi választásokon, akkor azt gondolom, hogy mindaz, amit az elmúlt tizenkét évben felépítettünk, jelentős mértékben megkérdőjeleződik. Azoktól, akik még a szavazati jogot is sajnálják tőlünk, azt gondolom, hogy túl sok jót nem szabad várni.”
Potápi Árpád János minden magyar állampolgárt arra kért, hogy vegyen részt az országgyűlési választáson. A magyar nemzetpolitikai államtitkár hozzátette, voksunkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ne csak országgyűlésről tudjunk beszélni, hanem egyben nemzetgyűlésről is. „Azt gondolom, hogy az elmúlt esztendőkben a külhoni magyar közösségekkel közösen határoztuk meg a célokat, közösen alakítottuk ki ezt a célrendszert és utána pedig közös munkával értük el a sikereket.”
Potápi elmondta, a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában 300 ezer gyermek számára tették lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. A templomokat és az egyházi közösségi tereket is folyamatosan támogatja az államtitkárság. Több ezer ilyen létesítményt újítottak fel, illetve építettek az elmúlt időszakban. Emellett a jövőben is folytatódik egyebek mellett a gazdaságfejlesztés is.
