Három témáról tárgyaltak Brüsszelben

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa azt várta a felektől, hogy a megújult párbeszédben kompromisszumra törekedjenek. A korábbi találkozókhoz hasonlóan ezúttal is külön-külön tárgyaltak az uniós döntéshozókkal, majd háromoldalú találkozóra került sor a szerb, az EU-s és a koszovói fél között.

A megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján a szerb államfő elmondta, hogy az eltűnt, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekről és gazdasági témákról tárgyaltak. Vučić kiemelte, hogy 1643 vagy 1644 eltűnt személyről tudni, közülük 570 szerb, vagy nem albán nemzetiségű. Hozzátette: Szerbia készen áll mindennemű együttműködésre és nem fog senkit sem védeni. Vučić azt is kifejtette, hogy a koszovói fél azt kérte, Szerbia adjon számukra hozzáférést azokhoz a katonai és rendőrségi aktákhoz, amelyek a koszovói konfliktus idején készültek. A szerb államfő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ország erre is kész, de cserébe hozzáférést kér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg archívumához. Amikor ezt meghallották, úgy viselkedtek, mintha azt kértük volna, hogy a Föld lakosságát egy hét alatt költöztessük át a Merkúrra, vagy a Vénuszra - ecsetelte Aleksandar Vučić.

A lakhelyükről elüldözött személyekkel kapcsolatban elmondta, hogy körülbelül 220 ezer emberről van szó, akiknek mindössze 1,9 százaléka tért vissza otthonába a konfliktus után. Biztosítani kell, hogy azok, akik vissza szeretnének térni az szülőföldjükre, ezt biztonságban megtehessék - emelte ki a szerb elnök, aki gazdasági kérdésekre is kitért. Véleménye szerint ezt a koszovói fél lehet rosszul értelmezte, mert ők háborús kártérítésről beszéltek. Ez Szerbia számára elfogadhatatlan, mi gazdasági együttműködést ajánlunk, de Koszovót nem ismerjük el független államként - húzta alá Vučić.

A Belgrád és Priština közötti tárgyalások szerdán folytatódnak Brüsszelben. A szerb államfő abbéli reményét fejezte ki, hogy a most felvetett három témakörrel kapcsolatban Priština két héten belül döntést hoz. Egyes kérdésekben biztosan nem sikerül megegyezésre jutnunk, amelyeket politikai úton kell majd rendezni - tette hozzá a szerb kormányfő. Kiemelte, hogy szeptembertől kerülnek a tárgyalóasztalra az igazán vitás kérdések, mint a koszovói Szerb Községek Közössége, és a vagyonjogi kérdések.

„Azt gondolom, hogy komolyak voltunk, azt gondolom, hogy felelősségteljesek voltunk. Látható volt a párbeszéd során is, hogy mi tárgyalni jöttünk, hogy valóban tárgyalni jöttünk, hogy valóban előrelépést akarunk elérni. Most az európaiak értékeljék, hogyan és miként vett ebben részt a másik fél. Azért, hogy politikai támogatást kapjak nem fogok rosszat mondani, vagy valakit szidni, eszemben sincs.”