Hatodik napja a barikádokon
Az emberek Észak-Koszovóban idegesek és félnek – jelentette ki Lars-Gunnar Wigemark, az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziójának a vezetője. Az EULEX vezetője sajnálatának adott hangot, hogy novemberben körülbelül hatszáz rendőr mondott fel a térségben, mert most nincs, aki fenntartsa a rendet, a legkisebb ügyeket sem tudják felderíteni, és ez a helyzet biztonság szempontjából mindenképpen tarthatatlan így. Hozzátette: az embereknek, albánoknak és szerbeknek, tiszteletben kell tartani a jogi előírásokat és az előírásokat.
Lars-Gunnar Wigemark, misszióvezető, EULEX: „Készek vagyunk megvizsgálni minden esetet Koszovóban, bárki is kér minket erre. De ezekkel az ügyekkel a koszovói igazságügynek kell foglalkoznia. Az emberek nem vehetik a kezükbe az igazságszolgáltatást, és nem kezdhetnek barikádépítésbe azt követelve, hogy ezt az embert szabadon kell engedni, és így tovább. Ez egy kicsit vadnyugatos hozzáállás, ha fogalmazhatok így.”
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint is az a legfontosabb, hogy elcsituljanak a kedélyek Koszovóban. Mint mondta, Miroslav Lajčak, az EU Belgrád és Priština közötti párbeszédért felelős különmegbízottja azért járt a térségben a napokban, hogy segítsen a helyzet megoldásában.
Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Európai Unió: „Nagyon fontos, hogy az ilyen zavargások abba maradjanak, hogy a barikádokat elbontsák, és mindenki ismét lenyugodjon, és visszatérjen a tárgyalásokhoz. Azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyek a javaslatunkról szólnának, és amelyek célja egységes és tartós megoldást találni a Priština és Belgrád közötti feszültségekre.”
Vjosa Osmani koszovói elnök a prištinai parlament ülésén arról beszélt, hogy a helyzet csak kölcsönös elismeréssel oldódhat meg, azaz csakis akkor, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét.
A szerbekre továbbra is nyomás nehezedik, fenyegetik őket, így kénytelenek demokratikus módon megvédeni jogaikat, mondta Miloš Vučević. A szerb védelmi miniszter hozzátette, a szerbek nem fenyegettek meg egyetlen albánt sem, olyan helyeken zárták le az utakat, ahol a szerbek abszolút többségben vannak, ami Priština, azaz Albin Kurti egyoldalú lépései egész sorozatának a következménye. Hozzátette, a prištinai kormány olyan politikát folytat, amely olyan légkört teremt, hogy a szerbeket nem szívesen látják Koszovóban.
