Ugrás a tartalomra

Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében

2019.11.28
19:31
2019.11.28
20:30
Forrás
Pannon RTV
Háromnapos konferenciát tartanak a témában Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményre az egész Kárpát-medence területéről érkeztek résztvevők.

A találkozót a Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezte, célja pedig a tapasztalatcsere a magyarországi és a külhoni jogászok között, a határon túl élő magyarok jogvédelmének megvitatása. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kiemelte, Szlovákiában és Romániában súlyos a magyarság helyzete, Ukrajnában pedig még a "fizikai létüket is veszélyeztetik". Szerbiában azonban biztató a helyzet – mondta. Hozzáfűzte: „Ott elindult az autonómia kifejlődése, a személyi elvű kulturális autonómia, ezt kellene tovább fejleszteni, és kiteljesíteni a szónak a legnemesebb és legtágabb értelmében, akkor ott már megoldottnak tekinthető.”

Szerbia tekintetében a jogi keret kielégítő, viszont a gyakorlati alkalmazással gondok vannak – mondta Vukašinović Éva, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet tagja. Kiemelte, hogy a vagyon-visszaszármaztatási eljárásokban merülnek fel gyakorlati problémák. Leszögezte: „Itt is tipikus az, hogy inkább az ügy hosszadalmas levezetésére vonatkoznak, valamint az elvett vagyon visszaszármaztatásban felmerülő, mondjuk a földek, a visszaadandó földek minőségére vonatkozik, ami nem kielégítő. Összességében véve ez a folyamat is halad, úgymond, de nagyon hosszadalmas és itt figyeltünk fel jogsértésekre.”

Mucsi Géza, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója részletesen ismertette a kormány nemzetpolitikáját. Aláhúzta: „Jelenleg 83 darab nemzeti jelentőségű intézményt és 12 nemzeti jelentőségű programon belül további 170 intézményt és szervezetet támogatunk különböző formában. Pályázati felhívásaink keretében eddig több mint háromezer külhoni magyar oktatási, kulturális, egyházi szervezet identitáserősítő programjai valósulhatnak meg. És ez csak a 2019-es szám.”

Beszédében Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó magyar miniszterelnöki megbízott kiemelte, a magyar kormány a 2010 előttihez képest nagyságrendekkel több támogatásban részesíti a Kárpát-medencei magyarságot, valamint alaptörvénybe foglalta, hogy az anyaország felelősséget vállal értük. Kritikával illette a leköszönő Európai Parlament egyik határozatát, amely az afrikai származású emberek alapvető jogairól szól. Részletezte: „Nekem nem azzal van bajom, hogy erre vonatkozóan határozatot hoztak, hanem a bajom azzal van, hogy arra a több mint 55 millió emberre vonatkozóan, akik őshonos kisebbségben élnek, nem hajlandók ugyanezeket a jogokat megadni. És ezt azért is említem, mert ebben azok az elvárások, amik benne vannak, gyakorlatilag súrolják a kollektív jogok megadását. És ezért tessenek jól figyelni: lakáshoz való jog, munkához való jog, benne szerepel az, hogy az ifjúság meg kell adni azt, hogy megismerje a valódi történelmet, hát itt centenárium előtt nekünk nem lenne fontos?”

A konferencián átadták a magyarság ügyével és sorskérdéseivel foglalkozó újságírókat elismerő Európa-érmet, amelyet idén Bedő Zoltán erdélyi újságíró, közíró, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke kapott meg.

Kisebbségi Jogvédő Intézet
konferencia
Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Szili Katalin
Vukašinović Éva
Vajdasági Magyar Jogász Egylet

Most

Népszerű

Álommunka, álombér?

Egyetlen napot sem kell várniuk, hogy munkát kapjanak, a fizetésük pedig több mint 200 ezer dinár is lehet. A felmérések szerint jelenleg a gépészmérnökök a legkeresettebbek a szerbiai munkaerőpiacon.