A teljes visszafogottság politikájával lép fel ezentúl Szerbia a régióban kialakult instabil helyzet ellen (videó)

A teljes visszafogottság és a hallgatás politikájával lép fel ezentúl Szerbia a régióban kialakult instabil helyzet ellen - ezt Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök jelentette ki, miután Belgrádban tárgyalt 64 belgrádi nagykövettel, valamint az Európai Beruházási Bank, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az ENSZ, az UNICEF és az Európai Unió képviselőivel. A találkozó elsődleges témája a régión belül kialakult helyzet volt. Politikai elemzők szerint a térségben, különösen Horvátország, Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia között az elmúlt időszakban komoly feszültség alakult ki. A szerb kormányfő úgy fogalmazott, hogy most először került igazán veszélybe a régió stabilitása. Belgrád becslése szerint a kialakult helyzet miatt azt sem lehet biztosra mondani, hogy politikai és gazdasági jólét lesz a régióban. A találkozón Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szlovénia képviselői is megjelentek. Horvátország azonban nem vett részt az ülésen. Az esemény után Aleksandar Vučić sajtótájékoztatót tartott. Aleksandar Vučić, miniszterelnök, Szerbia: „Hangsúlyoztam, hogy a jövőbeli politikánk, amellyel Dačić kormányalelnök nem teljesen értett egyet, de bízom benne, hogy végül egyezni fog, tehát a mi politikánk a visszafogottság lesz. Maximális visszafogottság. Nem válaszolunk, nem felelünk, a hallgatás politikáját választjuk, mert nincs félnivalónk a jövőtől, ha lesz lehetőségünk dolgozni, viszont Szerbia kormányfőjeként aggódnék, ha más dolgokkal foglalkoznánk, amelyek nem köthetők a munkához és a gazdasági fejlődéshez.”



A szerb miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt években folyamatosan jelen van Horvátországban a szerbellenes politika, vagyis nem csak a választásokat megelőző kampány hatásáról van szó. Azt mondta, talán az még rosszabb lenne, ha a kampány miatt alakult volna ki a szerbgyűlölet, és ha valaki ezért a szemléletért szavazatokat zsebelhetne be. Szerbia kormányfője hangsúlyozta: „Ilyen nálunk nincs. Nálunk a választásokkor nem volt téma sem Horvátország, sem Bosznia és Hercegovina. Én ma önöknek egyetlen rossz szót sem fogok szólni sem Milanovićról, sem Plenkovićról. Láthatták, hallgattam, még akkor is, ha esetükben én voltam a fő téma a televíziós vitaműsorban, személyesen is, a kormány is és az állam is, amelynek az élén állok.” Vasárnap Novi Pazarban vendégszerepelt a belgrádi Crvena Zvezda labdarúgócsapat. A mérkőzés egy pillanatában elszabadultak az indulatok. A Novi Pazar szurkolói azt kiabálták, hogy Koszovó Szerbia mellett helyezkedik el. Az összetűzés során székek röpködtek. Aleksandar Vučić kijelentette, hamarosan Novi Pazarba utazik, és az ottani bosnyákokkal és szerbekkel is tárgyalni fog. „Szerbiában, amíg én vagyok a miniszterelnök, tartson az bármeddig is, nem fogom megengedni, hogy a bosnyákokat támadás érje, nem fogom megengedni, hogy a szerbeket támadás érje, sem senki mást.” A miniszterelnök elmondta, a belgrádi kormány felelősségteljes és komoly lépést tesz majd, ha Bosznia és Hercegovina magasrangú képviselői kérvényezik a Boszniai Szerb Köztársaság napjáról szóló népszavazás megtiltását. A Boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának. 1992. január 9-én a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésüket nem koronázta siker. A dátum Bosznia és Hercegovina alkotmánybírósága szerint nem megfelelő. A köztársaság napjának kijelöléséről szeptemberben tartanak ezért referendumot.