November 4. - Félárbócon a nemzeti lobogó a magyar Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra.

A Parlamentre kitűztek egy lyukas magyar zászlót és egy fekete gyászzászlót.

Ma egész nap gyertyát lehet gyújtani a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál. Este a Szent István-bazilika előtt elhelyezett 1956-os installációnál lesz mécsesgyújtás.

November 4-ét a magyar kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Mi történt 1956. november 4-én?

Hatvannégy éve, 1956. november 4-én támadta meg a Szovjetunió Magyarországot. Azon a napon hajnali 5 óra 20 perckor a rádióban elhangzott Nagy Imre miniszterelnök beszéde, melyben úgy fogalmazott: a szovjet csapatok támadást indítottak a főváros ellen azzal a szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Ekkor azonban már közel másfél órája megindult a főváros ellen a hírhedt Forgószél hadművelet a szabadságharc vérbe fojtására. A Szovjetunió 16 hadosztállyal és 2000 harckocsival támadta meg Magyarországot. A művelet kezdetét a Mennydörgés-444 jelszó elhangzása jelezte.

November 4-ének hajnalán egy másik beszéd is elhangzott. Hajnali 5 órakor az úgynevezett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításának bejelentésére került sor. A felvételen többek között elhangzott, hogy ennek a kormánynak a programja a nemzet függetlenségének és az ország szuverenitásának a megvédése.

Ezekben az órákban a világ legerősebb szárazföldi haderejével rendelkező Szovjetunió éppen támadást intézett az élet-halál harcát vívó magyar főváros ellen. Magyarország ellen a forradalom idején folyamatosan érkeztek a szovjet alakulatok. A november 4-i inváziót megelőzően hatalmas erőkkel érkeztek az országba. Harcászati szempontból a T-54-es tank és az AK-47-es automata puska, vagyis a Kalasnyikov első külföldi bevetetésére Budapest utcáin került sor a november 4-én kezdődő harcok során.

A forradalom leverése után a nyugati és a déli határ ideiglenes, bár a legkevésbé sem veszélytelen átjárhatóságával, mintegy 200 ezren menekültek el a kommunista diktatúrából, nem várva meg a több száz fő kivégzését és a tízezrek életét megnyomorító, törvénytelen megtorlások sorozatát.