Ahol Traianus császár is megpihent - Kirándulás a Vaskapu-szorosban
Szerbia „csizmája”, a Duna határvonalon húzódó szakasza az ország egyik legizgalmasabb vidéke, a természet és a történelem találkozásának helye.
Az út a hol kiszélesedő, hol egészen összeszűkülő Duna mellett kanyarog 120 kilométeren át. Hajóval is végigjárható, de autóval is élvezetes: az ember legszívesebben minden kanyarban megállna.
Kladovótól visszafelé indulunk. A kisváros még keresi önmagát. Bár fő profiljának az idegenforgalmat választotta, és takaros strandot is kialakított a központhoz közel, a helyet élvezhetetlenné teszi a szemközti Szörényvár óriási ipartelepe. Kladovo közelében néhány történelmi épületmaradvány is található: Traianus császár egykori monumentális hídja és a Diana-vár. Mindkét építmény az egykori dákok elleni harcokat segítette. A Dák Királyságot az I. században támadta meg a Római Birodalom, a harc végén, 105-ben, a rómaiak Traianus hídján vonultak át a túlpartra, elfoglalták a területet, és létrehozták a birodalmuk Dacia provinciáját. Mára a hídnak csak egy pillére, a katonák állomáshelyéül szolgáló várnak pedig birkanyájak legelőjévé vált romja maradt. Mindkettő szabadon látogatható, bár úgy tűnik, a lehetőséggel nem sokan élnek.
A térség legismertebb pontja a Đerdap vízerőmű, mely csak szervezetten látogatható. Környéke forgalmas, tele kamionnal, daruval, áruszállítóval. A gát ugyanis egyúttal közúti határátkelő is Románia irányába. A Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között épült. Akkor a világ legnagyobbjai közé tartozott. A fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles. Megépítése teljesen megváltoztatta a tájat: a felduzzasztott folyó egész falvakat öntött el, emellett a Duna élővilága is megérezte a beavatkozást, a gát ugyanis útjába állt egyes halak vonulásának.
Hangulatos kirándulóhelyet és izgalmas történelmi csemegét kínál Lepenski Vir. A rövid gyalogösvény végén üvegtető alatt fekszenek az ásatás nyomai. A modern múzeumban először egy filmet láthatunk a régészeti feltárásokról, majd megnézhetjük a kiásott tárgyakat és csontokat (illetve azok replikáit), és magát a lelőhelyet is. Az ásatások itt 1965-ben indultak meg a vaskapui vízerőmű építkezésével összefüggésben, leletmentési céllal. 136 épület maradványait tárták fel, melyek az i. e. 6500 és i. e. 5500 közötti időszakból származnak.
A legjelentősebbek az itt talált mezolitikus szobrok, melyek homokkőből készültek, és bizarr, halszájú embereket ábrázolnak. A múzeumi belépő 500 dinár, a gyerekeknek 7 év alatt ingyenes, 15 év alatt 120 dinár.
A Vaskapu-szoros északi határát a Galambóci vár jelöli. Erről itt olvashatnak.
https://pannonrtv.com/rovatok/erdekes/galamboc-vara-telen-lenyugozo
A népszerű nyaralóhely, az Ezüst-tó, vagyis Srebrno jezero után néhány kilométerrel érkezünk meg Ráma (Ram) várához, melyet nemrég újítottak fel, és mely most korszerű, barátságos idegenforgalmi látványosság. Bár kicsi, nagyon kellemes, megmászhatók a tornyok, megcsodálható a kilátás. Kiváló fotótéma. Története a múlt homályába vész, valószínűleg már a 12. század előtt is erődített hely volt, a mai várat pedig a törökök emelték a 15. században. A belépő 300 dinár.
Utolsó helyszínünk már elvezet a Dunától, de történelme szorosan kapcsolódik a korábban érintett római időkhöz. Viminacium egy fura hely. Amit tudni kell róla: egy 40 ezres római város volt, melynek nyomait néhány éve kezdték feltárni, és bemutatni a látogatóknak. Az ásatási helyszínek távol esnek egymástól, így a túra során autóval kell közlekedni. A bevezető út a kostolaci erőmű udvarán halad át, kanyargós utakon bolyongunk a felhőméretű füstöt lövellő kémény árnyékában.
Jegyet veszünk egy étteremszerű helyen, majd egy idegenvezető-tanonc társaságában először egy sor sírkamrát járunk végig, majd egy mamutcsontokat rejtő, barlangszerű raktárt nézünk meg, tovább a múzeumba, majd az egykori fürdőbe és az újjáépített amfiteátrumba. Minden gyors és kusza.
Közben próbáljuk elhinni, amit mondanak és makett formájában megmutatnak, vagyis hogy egykor egy óriási város feküdt itt. A kiállított tárgyak azonban replikák, az épületeket a „feltételezések alapján” emelték újra, semmi sem igazi, korabeli, hiteles.
„Ebben a ketrecben tigrisek voltak, ezen a téren harcoltak a gladiátorok.” - ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket hallottunk. Egyedül a közfürdő zöld mozaikját nevezték valódinak, de az meg egy talicskába hányva pihent a sarokban… Van itt még bőven dolguk a régészeknek. Minden esetre a jelenleg látogatható részre szóló jegyért 600 dinárt kell fizetni, szervezett túra óránként indul.
Egyre többen felfedezték már: Szerbiában is találni izgalmas helyeket a kalandokhoz, kellemes tájakat a pihenéshez. Legyen a Vaskapu-szoros egy újabb pont a bakancslistán!
