Az emberi nemtörődömség tönkreteheti az élővilágot
A nagytestű madarak szerencsére már nem tartózkodtak a tűzfészek közelében, mert a telet általában élelmet keresve, a szántóföldeken töltik. A mokrini tüzet is emberi mulasztás okozta, a közelben felgyújtott tarlókról terjedtek át a lángok a rezervátumra - mondták el stábunknak a helyi természetvédelmi őrök.
A mokrini természetvédelmi rezervátum körül idén már csaknem húsz tűzeset pusztított, és ezek közül hat terjedt át közvetlenül a természetvédelmi területre is, veszélybe sodorva az ottani élővilágot. Ott él egyebek mellett az a kilenc túzok, amely Szerbiában egyedülálló, hiszen máshol nincs belőlük. Európa legnagyobb repülő madarairól van szó, amelynek nősténye 6-tól 9 kilós, a hímek súlya pedig elérheti a 15 kilogrammot is.
A kilátóból mutatta stábunknak a Pašnjaci velike droplje természetvédelmi terület őre, merre pusztított a szerdai tűz a rezervátum területén. Miodrag Zavišić szerint az emberi nemtörődömség tönkreteheti az élővilágot.
Miodrag Zavišić, természetvédelmi őr, Mokrin:
„- A legutóbbi tüzet is valószínűleg tarlóégetés okozhatta, mert a tűz átterjedt a mi legelőnkre.
- Ez milyen veszélyt jelent ezen a területen?
- Ez azért veszélyes, mert a tűz martalékává válik a fű, a nád, az aljnövényzet, ami a tél folyamán védelmet nyújtana a madaraknak és sok más állatnak, amelyek emiatt eltűnnek, elmennek innen.”
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy csak két természetvédelmi őr teljesít szolgálatot, akik a kiterjedt, több mint hatezer hektáros területen sokszor nem tudják rajtakapni a gyújtogatókat és megakadályozni a tüzet. Általában már csak a tűzoltókat riaszthatják. Szerencsére a szerdai tüzet viszonylag gyorsan eloltották - mutatta a fényképeket stábunknak Miodrag Zavišić. Hozzátette: a tűz a túzokállomány tavaszi, párzási térségében pusztított, a madarak szerencsére télen máshova mennek át: „Ők most északra vannak a rezervátumtól, innen a Jaroš természetvédelmi térségtől, a telelőhelyükön. Ott vannak közösen egy rajban, és ott telelnek át, a rezervátumon kívül.”
Viszont ha a tűz elpusztítja a természetes élőhelyüket, akkor nem fognak oda visszatérni - figyelmeztet a szakember: „A rezervátum körül mindenütt megművelhető földterületek vannak, azaz mezők, ahol a lelkiismeretlen emberek felgyújtják a tarlómaradványokat, és ilyenkor a tűz gyakran átterjed ide, a rezervátum területére.”
Miodrag Zavišić félti a mokrini rezervátum élővilágát, hiszen olyan fajok élnek itt, amelyek Szerbiában máshol nem találhatók meg: „A túzok mellett számos más védett és veszélyeztetett faj él itt, mint amilyen a réti sas, a kék vércse, a keresztes sas vagy az ürge, és így tovább.”
A Pašnjaci velike droplje természetvédelmi terület mintegy 6800 hektáron terül el, három különálló részen, Mokrin, Hódegyháza és Szaján között. A természetvédelmi őrök feladata az élővilág megóvása és feltérképezése. Emellett a rezervátum körüli szántóföldi gyújtogatásokat is megpróbálják megakadályozni illetve az elkövetőket azonosítani.