Bagolyfesztivál Nagykikindán

2006-ban egyetemisták hívták fel a közvélemény figyelmét arra, hogy Nagykikinda főterén évről évre több száz erdei fülesbagoly telel. Ebből lassan turisztikai látványosság lett. Jasmina Milankov, ügyvezető igazgató, Turisztikai Szervezet, Nagykikinda: „Télen a mi tájainkra kevesebben látogatnak, a baglyok sokakat mégis a városunkba csalogatnak. Főleg azokat, akik szeretik a madarakat, tanulmányozzák őket. Sok külföldi vendégünk is van, főképp Nagy-Britanniából. Figyelik a baglyainkat, minden évben érkeznek csoportok.”

A rendezvény egyik célja, hogy a gyerekekkel megismertessék, mennyire hasznos és fontos az erdei fülesbagoly. Csömöre Viola, diák, Fejős Klára Á.I., Nagykikinda: „Fönt él, és azért, mert megfogja az egereket.”

A gyerekek már óvodás kortól részt vesznek a rendezvényhez kötődő műhelymunkákon. Volas Cibula Eleonóra, tanár, Fejős Klára Á.I., Nagykikinda: „A gyerekek már évek óta benne vannak ebben a témába. Nagyon szeretik, amikor eljön a november, mert a bagolytéma kimeríthetetlen. Tényleg rengeteget rajzolnak, verselnek róla. Csinálnak különböző kézműves foglalkozásokat.”

Az önkormányzat is támogatja ezt a rendezvényt, amely a Töknapok mellett a legtöbb vendéget vonzza a városba. Mladen Bogdanov, elnök, Nagykikinda VKT: „A baglyok azért vannak itt, mert olyan helyeket választanak, ahol jól érzik magukat, ahol jó hangulat van. És nyilván ebből született meg az a felismerhető jelmondat a városunkra, hogy Nagykikinda a jó emberek városa.”

Az eddig megszámolt legnagyobb madárállomány 730 egyedből állt. A számukat újabban nagyban befolyásolja a klímaváltozás. Milan Ružić, ügyvezető igazgató, Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület: „Körbejártuk a templomot, és kilencven madarat számoltunk meg. A következőkben bejárjuk még a gimnázium és a múzeum környékét, egyes házak udvarait és várhatólag 150 egyedet fogunk nyilvántartásba venni, ami ilyen meleg novemberre átlagos szám.”

A baglyok a tűlevelű fákat kedvelik, amelyek leginkább a települések fasorai között, parkokban találhatók. Számuk egyelőre állandó. Moldvai Kálmán, munkatárs, Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület: „Ahogy mostan tűnik, valószínűleg, hogy stabil, és olyan, amilyen szokott lenni, kis fluktuációk vannak, több-kevesebb, pár százalékkal, de ez évtől évig változik, mert időről időre, mondjuk negyedik, ötödik évben valószínűleg több rágcsáló van általában, és akkor az azt jelenti, hogy több bagoly is jelenik meg.”

Az erdei fülesbagoly a téli hónapokban megtalálható szinte minden vajdasági településen. Harmincezer egyedre becsülik az állományukat. Az erdők hiánya és a mezőgazdaság, valamint a rágcsálók irtására használt nagy mennyiségű méreg veszélyezteti őket.