Bajba kerülhetnek a fecskék a hideg, esős idő miatt

A szakemberek szerint egyébként a fecskék mintegy 50 százaléka hiányzik az évtizedekkel ezelőtti számadatokhoz képest. A Magyar Madártani Egyesület közlése szerint április és május kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelőssége van. Egy fecske egy kiló repülő rovart fogyaszt el naponta, könnyű kiszámolni, milyen súlyos következményei lehetnek hosszú távon a csökkenő fecskeállománynak.

A fecskék helyzetét nagyban nehezíti az, hogy a táplálékbázisuk is csökkent a háztáji- és legelőállat-tartás visszaszorulása, valamint a túlzott kemizálás és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás miatt. A tavaszi hideg, esős időszak nehéz helyzetbe hozza ezeket a vándormadarakat. Szinte egyik rovar sem repül, még csak nem is mozog. Ez a déli útról visszatérő, költésre készülő fecskéket érzékenyen érinti, nem tudnak táplálkozni. Ha bajba jutott madarat találunk, a legjobb, ha szakemberhez fordulunk.

Szekeres Ottó, természetvédelmi őr: „A törvény egyértelműen kimondja azt, hogy védett vagy fokozottan védett fajt senki nem tarthat magánál. Jó szándékkal, jó indulattal sem nevelhet fel otthon bajba jutott madarat. Ezt ilyenkor be kell juttatni a legközelebbi hivatalos befogadó telepre és ott gondjukat viselik ezeknek a bajbajutott madaraknak. Ilyenkor ha csak arról van szó, hogy a hideg idő miatt legyengült, akkor néhány napos etetés után rendbe jön a madár és szabadon engedik.”

Azonban nincs minden állat bajban, még ha azt is hisszük. Például egyes madárfiókák azelőtt elhagyják a fészket, mielőtt repülni tudnának. Egyre gyakrabban találkozhatnak az autósok sünökkel az úttesten ebben az időszakban, a fiatalok kezdik elhagyni a fészket.

Szekeres Ottó, természetvédelmi őr: „A sün szintén védett állat, ha kézre kerül fiatal egyede, mérlegelni kell ilyenkor, hogy esetleg ott lehet-e a szülőállat a közelben, akkor nem kell bántanunk, ott kell hagyni és tisztában kell lennünk azzal, hogy a szülők gondoskodnak még erről az állatról. Ez madarak esetében is előfordulhat, a feketerigók köztudottan kiugrálnak a fészekből, még mielőtt röpképesek lennének, mert a fészekhez képest nagy testűek a fiókák és nem tudnak már benne maradni. Pár nappal röpképessé válásuk előtt kiugrálnak a fészekből, de a szülőmadarak tovább etetik őket. A baglyoknál ugyanez a helyzet.”

Tavasszal egyre több természetjáró akadhat elárvultnak hitt őzgidákra. A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki magányosnak tűnő gidákat talál, anélkül, hogy megérintené őket, távozzon jó messzire. A gidákat azért nem szabad megérinteni, mivel a visszatérő anya az idegen szag miatt eltaszítaná őket, és evvel halálra ítélné a kicsinyét.