Egyre több gyurgyalag fészkel a Zentagunaras melletti téglagyárnál (videó)
2017.06.04
11:14
Erősödött a Zentagunaras melletti téglagyárnál fészkelő gyurgyalag-állomány. A színpompás madarak mellett a szintén fokozottan védett partifecskék is otthonra leltek az észak-bácskai falunál.
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. A telet Kelet-és Dél-Afrikában töltik.
A gyurgyalag legtöbbször partfalba fúrt üregben fészkel. Zentagunarasnál a téglagyár kitermelési területén lelt otthonra egy költőtelep.
Bácskossuthfalva és Pacsér között is kihasználták a fészkelésre kínálkozó lehetőséget a gyurgyalagok. Ez a színpompás madár, amely Szerbiában fokozottan védett és 50 ezer dinárban határozták meg az eszmei értékét, elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Házi méhet leginkább hosszan tartó esős időszakokban fogyasztanak.
Sihelnik József, ornitológus, Arcus Környezetvédő Egyesület, Topolya: „Nagyon könnyen felismerhető madár a gyurgyalag. Igazából egy méhész is simán láthatja, hogy melyik az ő általuk méhészmadárnak nevezett gyurgyalag és arra a környékre nem kell kitenni a méheket. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy elhordják a rajokat, amúgy nem fognak akkora távolságra elmenni a költőüregtől, mondjuk néhány kilométerre egy méhészetbe, hogy a méheket elfogyassza.”
Zentagunarasnál egy gabonaátvevő udvarában fészkel egy partifecske populáció. Az ornitológus szerint ez Topolya község legnagyobb partifecske állománya. Ez a faj minden évben új költőüreget készít magának. Ha az adott partoldalon elfogy a hely, akkor a következő évben továbbállnak.
„A három fecskefajunk közül, Európa szintjén tudom mondani, tehát Európában a füsti-, a molnár- és a partifecske közül ő a leginkább veszélyeztetettebb, pont azért, mert ilyen extrémebb költőhelyet igényel, másrészt ugyanúgy, mint a többi fecskefajt, őket is veszélyeztetik a rovarölő szerek hatása és a táplálékhiány és nem beszélve az időjárás szélsőségessé válásáról, ami valószínűleg a klímaváltozással köthető össze.”
A partifecske Európa legkisebb termetű fecskefaja. Szerbiában fokozottan védett fajként az eszmei értékét 15 ezer dinárban határozták meg.
Bácskossuthfalva és Pacsér között is kihasználták a fészkelésre kínálkozó lehetőséget a gyurgyalagok. Ez a színpompás madár, amely Szerbiában fokozottan védett és 50 ezer dinárban határozták meg az eszmei értékét, elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Házi méhet leginkább hosszan tartó esős időszakokban fogyasztanak.
Sihelnik József, ornitológus, Arcus Környezetvédő Egyesület, Topolya: „Nagyon könnyen felismerhető madár a gyurgyalag. Igazából egy méhész is simán láthatja, hogy melyik az ő általuk méhészmadárnak nevezett gyurgyalag és arra a környékre nem kell kitenni a méheket. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy elhordják a rajokat, amúgy nem fognak akkora távolságra elmenni a költőüregtől, mondjuk néhány kilométerre egy méhészetbe, hogy a méheket elfogyassza.”
Zentagunarasnál egy gabonaátvevő udvarában fészkel egy partifecske populáció. Az ornitológus szerint ez Topolya község legnagyobb partifecske állománya. Ez a faj minden évben új költőüreget készít magának. Ha az adott partoldalon elfogy a hely, akkor a következő évben továbbállnak.
„A három fecskefajunk közül, Európa szintjén tudom mondani, tehát Európában a füsti-, a molnár- és a partifecske közül ő a leginkább veszélyeztetettebb, pont azért, mert ilyen extrémebb költőhelyet igényel, másrészt ugyanúgy, mint a többi fecskefajt, őket is veszélyeztetik a rovarölő szerek hatása és a táplálékhiány és nem beszélve az időjárás szélsőségessé válásáról, ami valószínűleg a klímaváltozással köthető össze.”
A partifecske Európa legkisebb termetű fecskefaja. Szerbiában fokozottan védett fajként az eszmei értékét 15 ezer dinárban határozták meg.
