Hasznosnak ígérkezik a nagy zöld fal a szakemberek szerint
Az alapkoncepció szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre, csakhogy 2020-ig a tervezett erdősítésnek mindössze 4 százaléka valósult meg. Ugyanakkor Chris Reij, a washingtoni World Resources Institute fenntartható gazdálkodásra szakosodott munkatársa szerint a Száhel-övezetben az elmúlt másfél évtizedben jelentős ökológiai változások mentek végbe még úgy is, hogy nem bújtak ki a homokból összefüggő esőerdők. 2007 óta a szubszaharai országokban az eredetileg a csemeték vízszükségletének biztosítására ásott kutak, a lefolyás megakadályozására emelt nyúlgátak, a hasonló célból létrehozott teraszok révén olyan élőhelyek alakultak ki, amelyek biztosították a zöld növényzet, a fák és a cserjék életben maradását. A WRI statisztikái szerint az így létrehozott mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így a szántóföldi kultúrák is komolyabb terméshozamokkal szolgálnak. A nemrégiben lezajlott One Planet Summit klímacsúcs mindezek fényében nem az erdősítés, hanem a projekt áttervezett változatának támogatásáról döntött. Ezek szerint nem dzsungel, hanem az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, az egész Afrikai kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség kialakítása a cél. A tervek szerint egy 8 ezer kilométer hosszú és átlagosan 15 kilométer széles sáv alakulna ki a Szahara déli határában.
