A leggazdagabb országok 30-szor többet költenek katonai erőkre, mint az éghajlati válság kezelésére
A kutatás szerint a leginkább szennyező nemzetek 2013 és 2021 között 9,45 billió dollárt költöttek fegyveres erőikre. Ehhez képest a világ legsebezhetőbb országai 243,9 milliárd dollárt fordítanak az éghajlatváltozás finanszírozására.
A katonai kiadások és a fegyvereladások mély és tartós hatással vannak az éghajlati válság kezelésének képességére – írta jelentésében a TNI. A csoport azt állította, hogy a fegyveres erők finanszírozása károsítja a környezetet, valamint elvonja az éghajlati válság elleni küzdelemre szánt forrásokat. Emellett a hadseregre költött minden egyes dollár nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátását növeli, hanem elvonja a pénzügyi forrásokat, a készségeket és a figyelmet az emberiség által valaha tapasztalt egyik legnagyobb egzisztenciális fenyegetés leküzdéséről is.
A TNI jelentése megállapította, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően a katonai kiadások jelentősen megnövekedtek, ennek következtében több üvegházhatású gázt bocsátva ki. Németország 104 milliárd dollár többletkiadást jelentett be a fegyverkezési kiadásokra, míg júniusban a norvég kormány felfüggesztette az éghajlat-politikai finanszírozást, amíg az ukrajnai konfliktus tart.