Megkezdődött a nyári időszámítás

A nyári időszámítás Európában hivatalosan március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Az óraátállítás története a 18. században kezdődött. A kiinduló ötlet az volt, hogy így spórolni lehet a szénfogyasztáson, visszaszorítható a bűnözés valamint növelhető az üzletek forgalma. Benjamin Franklin 1784-ben többek között jelentős mennyiségű gyertyát remélt megspórolni azzal, ha az emberek a Nap szabályai szerint élik az életüket.

A modern kori óraátállítást a XX. század elején többen is javasolták, végül az I. világháború hozta meg az áttörést. A nyersanyaghiány mérséklésére érdekében a hadban álló nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, ami aztán a következő nagy világégés során tért vissza újra, hogy aztán a XX. század második felére szinte általánossá váljon. A cél mindvégig az energiatakarékosság volt, a módszer máig él: március utolsó vasárnapján hajnali kettő órakor eggyel előre tekerjük a mutatót, ezzel kezdődik a nyári időszámítás. Október utolsó vasárnapján pedig hajnali 3-kor eggyel vissza, amivel visszatérünk a téli, vagy úgy is mondhatjuk, az eredeti időszámításhoz. Egy-egy óra nem tűnik soknak, de ma már megkérdőjelezhetetlen tudományos tények támasztják alá, hogy az óraállítások megterhelik az emberi szervezetet: napokig, de sokan vannak, akik hetekig nyögik az átállás terhét.

Az új évezredben gazdasági haszon már nem jár a mutatók tologatásával, a 2010-es években például Oroszország, Törökország, Fehéroroszország és Brazília is megszüntette. Érdekességként: az oroszok először a nyári időt tették állandóvá, majd három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt inkább átálltak a télire.

A rövidebb alvás után azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy tovább van világos.

„Az állatvilág az megsínyli, mert a tehenek és más állatok nem az óraállítás szerint élnek, mert nem tudják, hogy az mit jelent, ők biológiai alapon dolgoznak, mi az eszünk után járunk.”

„Akkor keltem fel, amikor szoktam. Nem vagyok időhöz kötve, nem járok dolgozni, és akkor nem érint. Nekem nem rosszabb, se jobb se rosszabb, ugyanolyan.”

A fiatalabb, munkába járó korosztályt azonban nagymértékben érinti az óramutató visszatekerése és a rövidebb éjszakai alvás.

„Még fáradt vagyok, és nehéz volt felkelni reggel, de mégis felkeltem időben, és akkor holnap talán könnyebb lesz.”

A Magyar Alvás Szövetség minden évben az óraátállítás kockázataira és mellékhatásaira hívja fel a figyelmet. Dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásszakértő a Pannon Rádió Presszó című műsorában elmondta, az átállást követő hétfői napon megszaporodhatnak a balesetek, ezért töltsünk minél több időt a szabadban: „Amikor a legjobban vigyázzunk, azok a reggeli időpontok. Mivel ez a figyelmünk ciklusa is, ezért a figyelmünk szétszórtabb lesz, nehezebben tudunk fókuszálni, pont abban az időben, amikor reggel még aludnánk, akkor kéne elindulnunk. Nagyon oda kéne figyelni az első héten, a gyerekeinkre is magunkra is. Egy kicsit több lazaságot hagyjunk.”

A nyári időszámítás bevezetését még 1784-ben vetette fel Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdeményezője. A szatirikus írásában az embereket korábbi ébredésre buzdította. Az ötletből azonban a huszadik század elején valóság lett. Elsőként 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában.

A közvélemény nyomásának és a tudományos érveknek engedve az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. Bár az EU tagállamai saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség – a halogatásra nincs egyértelmű magyarázat. A lényeg, hogy a téma legkorábban talán 2024-re kerül újra terítékre.